Légiháború Erdély felett

1944 augusztusának végén a Vörös Hadsereg csapatai elérték a Magyar Királyság keleti határait, így Székelyföld hadszíntérré vált. A Keleti-Kárpátok szorosaiban vívott elkeseredett harcok emléke ma is elevenen él a székelyföldi emberekben és meghatározó része történelmi emlékezetüknek. A 80 évvel ezelőtti események helyszínei az itt élő székely emberek szívében többletüzenettel bírnak. Ez hívta életre az egész napos tudományos emlékülést, amelyen a HM HIM szakemberei és erdélyi kutatók, történészek ismertették a történelmi tényeket és a kutatási eredményeket.

A konferencia résztvevőit Maruzs Roland alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum megbízott parancsnoka, a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusáról érkezett Fodor Tamás konzul, Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere és Dimény Attila Incze László, a Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte.

Maruzs Roland alezredes megnyitójában kiemelte, a Kovászna Megye Tanácsával „több évre visszanyúló szakmai kapcsolatunk fontos állomásához érkeztünk ezzel az eseménnyel, mely lehetőséget biztosít arra, hogy még szorosabbá tegyük az együttműködésünket. 1944 meghatározó a magyarság történetében. Ha visszatekintünk, talán nem is tudunk mondani egy másik olyan évet, melyben két birodalom egyidőben szállta meg Magyarországot. 1944-ben ez történt, hiszen március 19-én a német Harmadik Birodalom, majd pár hónappal később, augusztus végén a szovjet csapatok érkeztek meg a Magyar Királyság határára.”

Az alezredes felelevenítette az 1944 előtti eseményeket is. „Az évfordulók között meg kell említenünk augusztus 23-át, amikor a román kiugrás történt, valamint azt a világtörténelmi szempontból nagyobb jelentőségű eseményt, mely a magyarok sorsát szintén befolyásolta, a Molotov-Ribbentrop paktumot, mely 85 esztendővel ezelőtt köttetett.”

A parancsnok ezt követően köszöntötte az immár 100 éves Barta Mihály székely határőrt, aki maga is részt vett az Úz völgyi harcokban. „Ritka alkalom, amikor egy olyan konferencián vehetünk részt, amikor egy élő szemtanú is jelen lehet.”

Az egész napos eseményen tizenegy előadás keretében emlékeztek a 80 évvel ezelőtti eseményekre. A múlt felelevenítése mellett, fontos szerepet kapott az új kutatási eredmények ismertetése is. Számvéber Norbert alezredes, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója A szovjet páncélosok az Úz völgyében, a magyarországi harcok kezdete Székelyföldön 1944. augusztus végén című előadását Magyarósi Sándor történész, a HM HIM erdélyi delegált kutatója követte, aki a harci morál vonatkozásában hasonlította össze a 27. székely könnyű hadosztály és a Székely Határőrség katonáit.

A hallgatóság áttekintést kapott a román szakirodalomban megjelent 1944. évi székelyföldi harcokról, Dr. Berekméri Árpád-Róbert, az Erdélyi Református Egyházkerület, marosvásárhelyi Fióklevéltár, történész-levéltáros tolmácsolásában. Előadás hangzott el az 1944. évi harcok idején a Székely Határvédelmi Erők fegyverzetéről, Soós Péter alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettesétől, valamint az 1944 őszén az Erdély feletti német, szovjet és román repülőtevékenységről, Gondos László, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum főmuzeológusától. Szemléletes bemutatót tartott Papp Annamária történész, a Szabadság című napilap rovatvezetője Kolozsvár bombázásáról és Káplár Zsolt muzeológus, a HM Katonai Identitásért Felelős Miniszteri Biztos kabinet szakreferense, a Székelyföld laktanyáiról.

A délutáni ülésszakot a Székely Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa Tóth-Bartos András a magyar polgári szervek szerepe a hadműveleti területté nyilvánított Székelyföldön előadása kezdte meg, melyet Préda Barna néprajzkutató a Zalánpatak – egy székely falu a II. világháború sodrában címet viselő előadása követett. Gottfried Barna történész-levéltáros, HM HIM Katonai Hőskultusz és Hadisírgondozó Igazgatóság szakreferense a székelyföldi II. világháborús temetők és emlékhelyek témakörben adott áttekintést, végül Benkő Levente történész, újságíró, a Művelődés c. lap főszerkesztője a Fogságban – a Székelyföldről román, szovjet táborokba hurcoltak sorsa című elődása zárta a programot.

A konferenciáról a tervek szerint tanulmánykötet is jelenik majd meg a későbbiekben.

Az emlékülést követően a HM HIM delegációja felkereste és koszorút helyezett el a kézdivásárhelyi egykori székely katonanevelde előtt felállított hősi emlékműnél, melyet az 1848/49-es, az első és második világháborúban elhunytak emlékére emelt a város, valamint koszorúval tisztelgett a magyar tiszti arany vitézségi éremmel kitüntetett vitéz Mező Ferenc tartalékos zászlós síremléke előtt.