Lelkészek a Magyar Honvédségben
Szöveg: Szendrei-Nagy Anita hadnagy | Fotó: Máthé Zoltán főhadnagy archívuma |  2022. március 24. 10:57A hadsereg nem egy szakma, hanem egy hivatás, és akinek hivatása van, az egy életre elköteleződik. A tábori lelkészek hivatása azonban két erős kötődést is magában hordoz, hiszen elköteleződnek egyrészt Isten felé, másrészt a haza iránt. Máthé Zoltán főhadnaggyal, az MH Ludovika Zászlóalj protestáns tábori lelkészével beszélgettünk hivatásáról, szolgálatáról.
Hogyan lett Isten szolgája és hogy került a Magyar Honvédség kötelékébe?
Isten a mennyei haza mellett mindnyájunknak adott egy földi hazát is. S ez maga után vonja azt, hogy az ember hívőként és magyarként mind a két hazának tartozik odaadással, felelősséggel és a legerősebb kötelékkel: az Isten és a haza iránti szeretettel. Tíz éves koromban éreztem már valahol magamban ezt a kettősséget. Azonban az Úrhoz való térésem után, konfirmációm alatt, tizenhét évesen értettem meg, hogy fegyveresen nem szolgálhatom a Magyar Honvédséget, ha párhuzamosan Isten szolgálatába szeretnék állni, mint lelkipásztor. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem első éve alatt tisztult le bennem az, hogy Istent és a hazát kettős hivatásban kell majd szolgálnom. 2006-ban tűztem ki célul, hogy a teológus-lelkész szak elvégzése után lelki szolgálatomat a katonák között szeretném végezni, mint tábori lelkész. Az egy évtizednyi gyülekezeti szolgálatért és 2018-2021 közötti tartalékos katonai szolgálatért nagyon hálás vagyok az Úrnak, hisz falusi, városi, intézményi, toborzói és kórházi lelki szolgálatok tapasztalataival gazdagodtam. Meghatározó élmény és kettős hivatástudatomat erősítő esemény volt 2020-ban a tisztavatásra való felkészülés, illetve maga az avatás ünnepélyes napja. Kolozsvári születésű magyarként és honvédtisztként felemelő és egyfajta elégtétel volt számomra, hogy ott állhattam az Országház előtt a trianoni tragédia 100. évfordulóján. Isten jónak látta, hogy amit középiskolás koromban elhívásként kaptam, azt 2021 júliusában válóra válthassam: szerződéses katonaként aktív állományba léptem a HM Protestáns Tábori Püspökség keretein belül. Kaptam egy megtisztelő felkérést, megbízatást a Ludovika Zászlóaljhoz, ahol ezt a kettős szolgálatot elmélyíthetem.
Az MH Ludovika Zászlóalj állományának nagy része 18-25 év közötti honvéd tisztjelölt, hogyan lehet megszólítani, elérni a mai fiatalokat?
2022-ben is a honvéd tisztjelöltek megszólításában és elérésében négy elengedhetetlen útvonalat látok. Először is nyitottan és nem bigottan, másodszor hitelesen és nem képmutatóan, harmadszor érdeklődve és nem zárkózottan, negyedszer pedig elfogadóan és nem ítélkezően állva meg előttük. Mind a négy megközelítési mód benne szerepel a Szentírásban, a krisztusi szeretet megélésében, és én ezek alapján fordulok feléjük.
A katonáknak szükségük van a hitre, amely megkönnyíti szolgálatukat, és szükségük van a tábori lelkészekre, akik közéjük viszik a szeretetet és a törődést. Miben látod jelentőségét a katolikus pap és a református lelkész együttes jelenlétének a zászlóaljnál?
Kettőnk jelenlétére, mint szövetségre tekintek, hisz a célunk az, hogy testvéri közösséget alkossunk egy bajtársi közösségen belül. Úgy érzékelem, hogy a honvéd tisztjelölteknek fontos, hogy egyfajta általános nyitottsággal legyünk jelen közöttük, hívőt és nem hívőt felekezeti hovatartozástól függetlenül is nyitott ajtóval, de még inkább, nyitott szívvel fogadjunk. Ezeket az értékeket szem előtt tartva szolgálunk Kornél atyával.
A tábori lelkész kísér, segít, meghallgat. Pótolhatatlan munkatársak abban, hogy a katonák mentális egészsége megmaradjon. Milyen témákkal keresik, kereshetnek meg a honvéd tisztjelöltek?
Ahány tisztjelölt, annyiféle kérdés, és annyi válasz létezik. Különösen foglalkoztatja őket jelenük és az előttük álló jövő küzdelme, ebben pedig tanulmányi, hitbeli és hivatásbeli eligazítást várnak segítségképpen. De egyben biztos vagyok: a gyakorlati tanácsokon túl, nekem Jézusról kell bizonyságot tennem, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz ebben a kérdésekkel, kétségekkel teli, bizonytalan világban. Fél év közös munka után úgy látom, sikerült elnyerni a honvéd tisztjelöltek bizalmát. Itt is megragadnám az alkalmat, hogy bátorítsam őket, hogy nyitott szívvel keressenek fel mind hitbéli, mind magánjellegű kérdéseikkel, hisz testvérek, bajtársak között és hitünk szerint Isten előtt nincsen tabu téma, viszont a külvilág felé teljes titoktartás van.
A honvéd tisztjelöltek mindennapjainak segítése nagyon különleges és kivételes szolgálat. Mi a küldetése a fiatalok között?
Elsődleges feladatomnak azt tartom, hogy fiatal tisztjelöltjeinkből elkötelezett, hazafias, szakmailag nemcsak kiképzett, de kiválóan képzett, család és felebarát szerető, Istenfélő honvédtiszt legyen. Olyan hitben járó magyar katonák, akik odakint az élet harcmezőin hitelesen és példaadóan megállják a helyüket jövendőbeli szolgálati helyükön elöljáróik és beosztottjaik között. Ezért őszinte imádságom tárgya sokszor az, hogy ezek a fiatalok egészítsék ki szívükben ,,A Hazáért mindhalálig” esküt, jelmondatot, az ,,Istennel a hazáért mindhalálig élni” jelmondattá, amely inkább egy hitvallás. Törekszem rá magam is, hogy így éljek, és leendő tisztjeinket is erre a nemzeti hitvallásra bátorítsam.
Hit és hivatás
2022. február 20. 9:29