Lengyel-magyar barátság a Hadtörténeti Múzeumban
Szöveg: MTI/honvedelem.hu | 2008. március 27. 9:48A lengyel-magyar barátság történelmen átívelő, az 1848-as forradalom és szabadságharc idején kicsúcsosodó jelentőségét méltatta Lech Kaczynski lengyel, és Sólyom László magyar köztársasági elnök Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállításának megnyitóján.
A mi szabadságunkért és a tietekért című kiállítás a Lengyel Hét című, március 25-30. között rendezett programsorozat keretében nyílt meg. Lech Kaczynski megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet annak a tárlatnak a megnyitóján, amely az 1848-49-es magyar szabadságharcban részt vett lengyel katonák előtt tiszteleg.
A lengyel államfő kiemelte, hogy a magyar szabadságharc, amely az Európa-szerte szabadságmozgalmakat indított népek tavaszán kitört, győzött volna, ha nincs az orosz cári túlerő. A forradalom előtti lengyel történelmet felidézve rámutatott: a lengyel hazafiakban – fiatalokban és idősekben, sorkatonákban és tábornokokban – volt annyi erő, hogy részt vegyenek a magyar szabadságharcban.
A magyar szabadságharc ugyan az orosz intervenció révén elbukott, de mégis elindított egy olyan folyamatot, amelynek eredménye az Osztrák-Magyar Monarchia kialakulása volt. Így 1848 egy olyan harc szimbóluma, amely mégis meghozta eredményét – mondta Lech Kaczynski, utalva arra is, hogy a szabadságharc mély nyomot hagyott a lengyel irodalomban.
Sólyom László köztársasági elnök megnyitó beszédében a forradalom és szabadságharc részleteit felvillantva a lengyel katonák részvételét méltatta.
Az államfő nagy ünnepnek nevezte az 1848-as szabadságharc 160. évfordulóját és a lengyel-magyar barátság napját.
A köztársasági elnök felidézte, hogy a magyar szabadságharc hírére annak idején özönlöttek a lengyel katonák Magyarországra, és a magyar seregben először magyar-lengyel hadtestek, majd önálló lengyel légiók is harcoltak. Viszockij tábornok szavait idézve leszögezte, hogy a lengyel katonák vitézül harcoltak, olykor hátvédként tartották fel az ellenséget vesztes csata után.
A lengyel-magyar barátság 1848 után még intenzívebben működött, Magyarország többször menedéket nyújtott a lengyelek számára, az 1956-os forradalom és szabadságharc közvetlen előzményeként számon tartott tüntetés célja pedig Bem apó szobra volt, így a Bem-szobor minden 56-os megemlékezés kihagyhatatlan stációja – hangsúlyozta az államfő.
A beszédeket követően a két köztársasági elnök hadtörténeti műtárgyakat adott át egymásnak, majd átvágta A mi szabadságunkért és a tietekért című kiállítás megnyitását szimbolizáló szalagot.
Az államfőket Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója kalauzolta végig a térképeket, egyenruhákat, csatajeleneteket ábrázoló műveket, és más, a szabadságharchoz kapcsolódó műtárgyakat felvonultató, november 16-ig megtekinthető tárlaton.
