M1 HadERŐ: forgószárnyas csúcstechnológia

Két ikonikus helikopter, egy klasszikus és egy csúcsmodern forgószárnyas tesztelésén „vehettek részt” azok, akik a keddenként, 11:33-kor jelentkező „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” katonai magazinműsor legújabb epizódját nézték az M1-en. Illetve lehetnek részesei itt, az adás linkjére kattintva.

„A Magyar Honvédség Mi-24-es harci helikoptereinek elsődleges feladata a szárazföldi csapatok tűztámogatása. Ezen kívül más feladatokat is el kell látnia ennek a helikopternek: katasztrófavédelemmel összefüggő, külső súllyal történő repülést, de részt vesznek tűzoltásban, és volt rá példa, hogy kutató-mentő szolgálatot is elláttak ezzel a típussal. A 2006-os árvíznél az összes szállítóhelikopter részt vett a mentésekben, homokzsákok szállításában” – nyilatkozta a műsorban Makai Sándor alezredes, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Harcihelikopter zászlóalj parancsnoka. Hangsúlyozta: a forgószárnyas maximális sebessége 320 kilométer/óra, a teljesítménye pedig kimagasló, 2250 lóerő hajtóművenként. „A személyzetet szemből vastag páncélüveg védi, mind a fegyverkezelő, mind pedig a pilóta fülkéjénél. Üzemanyagtartályai is speciálisan öntömítő és robbanásgátló felépítésűek” – avatta be a részletekbe a nézőket Makai alezredes.

A hazánkban tavaly rendszerbe állított H225M típusú közepes szállító helikoptert Dobos Szabolcs főhadnagy, a helikopterdandár katonája jellemezte a műsorban. „A forgószárnyas szenzora a fedélzeten lévő pilóták, illetve a személyzet munkáját segíti. A méretes kamerarendszer akár ötven kilométerre is ellát. Ennek a szenzornak a képességei között infrakamera is megtalálható, illetve ez az, ami az Age Force rendszert is segíti a célzásban. A helikopter orrába építve időjárásradarral is találkozhatunk, ezen kívül a Magyarországon fellelhető domborzati akadályokról is információval szolgál a csúcstechnológia” – részletezte a főhadnagy. Az adásban elhangzott: az új beszerzés integrált fedélzeti fegyverrendszerének köszönhetően bevethető lesz páncélozott harcjárművek ellen vagy a különleges erők támogatására is.

Sokféle különleges követelménynek kell megfelelnie annak, aki végül a világűr meghódítására indulhat. Farkas Bertalannak ez sikerült. Az űrhajózás világnapját az első magyar űrhajóssal töltötte a HadERŐ stábja. A vadászpilóta, űrkutató, űrhajós elárulta: 1972-től a Pápai Vadászrepülő Ezred pilótája volt, 1977-ben jött a lehetőség, miszerint a volt szocialista országok nem csak különböző berendezéseket küldenek a világűrbe, hanem űrhajósaik is szerepet vállalhatnak a programban. Gondos László, a HM Hadtörténet Intézet és Múzeum muzeológusa hozzátette: a Magyar Néphadsereg légierejének vadászpilótáiból önkéntes alapon választottak ki 95 főt. Végül négyen utazhattak a Szovjetunióba, hogy kiválasszák közülük az első magyar űrutazót.

Farkas Bertalan a mai napig az űrkutatás népszerűsítésén dolgozik, a HUNOR Magyar Űrhajós Programnak köszönhetően pedig hamarosan újra járhat magyar az űrben.

A műsor utolsó blokkjában Kiró Szilvia Kinga hadnaggyal, az MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred katonájával ismerkedhettek meg a nézők, aki 14 éves korában döntötte el, hogy édesapja nyomdokaiba lép és katonaként szolgálja a hazáját. „Pályaválasztás előtt állva, az interneten lettem figyelmes a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium nyújtotta lehetőségekre. Szerencsére felvételt nyertem és elkezdtem ezt a nagyon szép, remélem hosszútávú karriert. Katonai nevelőimnek, az itt zajló oktatásnak és foglalkozásoknak a mai napig sokat köszönhetek” – emlékezik vissza Kiró hadnagy. A honvéd középiskola után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai vezetői alapkiképzési szakán folytatta tanulmányait, két év általános képzés után pedig áttért a műszaki specializációra. Jelenleg a szentesi alakulat utász honvédjei között szolgál szakaszparancsnokként, a jövőre nézve bizakodó, tudatosan gyarapítja ismereteit annak érdekében, hogy szakmailag és emberileg is előre tudjon lépni.