Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Magyar fejlesztések a NATO kutatócsoportja előtt

Szöveg: Demeter Ferenc |  2010. május 12. 13:56

Konferenciát rendeztek az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezrednél az információszerző és kommunikációs rendszerekről. A rendezvényen katonai vezetők és a tudományos élet civil képviselői találkoztak és mondták el tapasztalataikat a legújabb informatikai rendszerek alkalmazásának lehetőségeiről.

A bevezető előadást Dr. Ványa László mk. alezredes, a ZMNE tanszékvezetője tartotta Paradigmaváltás a kommunikációs rendszerek zavarásában és következményei a hatásalapú műveletekre címmel. Bevezetőjében hangsúlyozta: a világban az 1980-as évek végétől a hadi kultúrák jelentős változásokon mentek keresztül. A katonai szervezetek és a feladatrendszerek átalakultak, a „nagy világháborús elméletek" helyett a helyi háborúk megvívására, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre kellett az országok hadseregeit felkészíteni. Kiemelte: a nagy katonai szervezetek lebontása

azzal járt, hogy a fegyvernemekben és az alkalmazott fegyverzetekben prioritásokat fogalmaztak meg, igazítva ezzel ezeket a megváltozott feladatokhoz. Hatalmas méretekben fejlődött az informatika és a digitalizálás. A kutatásban is változott a helyzet és a polgári kutatások óriási ütemű fejlődésnek indultak Fordult a kocka és a civil fejlesztések „húzták" maguk után a katonai programokat – mondta az előadó.

Fegyvernemek sorvadtak el, fegyverzetek kerültek kivonásra és ezek újakkal nem lettek pótolva, mert az alkalmazásuk feleslegessé vált volna, ugyanis a kialakult új rendszerek ellen ezek a fegyverek már hatástalanok voltak. Új, nagy biztonságú átviteli rendszerek jelentek meg, kiszélesedtek a frekvenciatartományok és az analóg rádió felderítő rendszerek teljes amortizációja következett be. Ugyanakkor – emelte ki az előadó – a számítógépek elterjedésével nagy lehetőségek adódtak a jelfeldolgozásban és a szimulációs feladatok kidolgozásában. A számítógépes rendszerek ezzel lehetőséget adtak a döntési alternatívák kiszélesedéséhez. „Sok esetben olyan lehetőségről beszélünk, amelyek a fejekben már megvannak, de a kivitelezésük még várat magára", mondta befejezésül Ványa László.

A résztvevők ezt lövetően tájékoztatást kaptak a KEKKH Kormányzati Hivatal Frekvencia gazdálkodási Hatóság szakembereitől a Magyarországon hatályos frekvencia törvényekről és azokról az intézkedésekről, amelyek a polgári célú, valamint a nem polgári célú frekvencia-elosztást és -felhasználást szabályozzák. Majd Dr. Heckl István, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai karának docense az információs rendszerek megbízhatóságáról tartott előadást. Előadásában hangsúlyozta: jelenleg az informatikai rendszerek védelmében száz százalékos biztonság nem létezik, minél biztonságosabb egy rendszer, kialakítása és fenntartása annál költségigényesebb.

A katonai területre áttérve először Kálóczi Zsolt alezredes tartott előadást a NATO déli szárnyában – a CAOC 5-ben – folyó információ gyűjtő és feldolgozó munkájáról. Elmondta: jelenleg a rendszerben öt ország adatai kerülnek feldolgozásra, de folyamatos együttműködésük van a szomszédos CAOC északi, keleti rendszerekkel is. Az információáramlást úgy kell ezeknek az országoknak biztosítaniuk, hogy az egyértelmű, ugyanakkor gyors, zavarvédett és titkosított legyen. Ezeknek a kritériumoknak kell megfelelniük azoknak az informatikai eszközöknek és rendszereknek, amelyeket a résztvevő országokban alkalmaznak. A közel jövőben jelenlegi rendszerben változás várható és a régiós együttműködésre fognak áttérni.

Gangler László alezredes, CAOC 5 légtértervező főtiszt a NATO gyakorlatok tervezésének folyamatáról és a gyakorlatok végrehajtásának tapasztalatairól adott tájékoztatást. Kiemelte: az elmúlt években végrehajtott gyakorlatok több olyan hiányosságra hívták fel a figyelmüket, amellyel az idei tervezésnél már számoltak. A gyakorlatok végrehajtásában a takarékosság a jövőben is lényeges szempont lesz, ami ezért a nagyon intenzív és rövid idejű gyakorlatok tervezését követeli meg.

A konferencia utolsó részében a magyar kutatóhelyek vezető szakemberei adtak tájékoztatást az adatszerzés és adatátvitel területén folytatott kutatás-fejlesztés jelenlegi helyzetéről.

Dr. Eged Bertalan, a Sagax Kft. ügyvezetője, egyetemi tanár előadásában elmondta: a jelenlegi fejlesztések alapján elmondható, hogy a magyar radarok gyártására a szakembereik már felkészültek. A radar technológia egy másik területén, a bistatikus – azaz passzív radar – mérésekben is szép eredményeket értek el, és ez a technológia bemutatásra került a NATO kutatócsoportjának. Ennek előnye az, hogy a rendszerbe állításával nagyobb rendelkezésre állást tud a felderítő rendszer biztosítani. Az új technológiák fejlődésével nőtt a felderítő rendszerek információ feldolgozó és tároló képessége, de ugyanakkor csökkent a berendezések mérete. Ezek a korszerű felderítő és zavaró berendezések a kis méreteik miatt akár személygépkocsikban is elhelyezhetők és üzemeltethetők. Ezzel viszont nagy mobilitást lehet elérni.

A konferenciát Szűcs Pál ezredes zárta. Kiemelte: szükség van az ilyen és a hasonló tanácskozásokra, mert a résztvevők nagyon sok új dologgal találkozhatnak. Az informatikában használt technológiák szinte évről évre új dolgokat produkálnak, amelyek ismerete az ezen a területen dolgozó szakemberek számára elengedhetetlen. Nagyon fontos az is – hangsúlyozta –, hogy a civil kutatás-fejlesztéssel a katonai fejlesztések mindig együtt haladjanak. Végezetül megerősítette: a zavaró eszközökkel végrehajtott gyakorlatok számát nem szabad csökkenteni, mert ez az egyetlen olyan lehetőség, ahol a zavar alatti harci munkát élesben lehet az állománnyal gyakoroltatni.