Magyarország jelentős szerepet vállal a NATO Keleti Szárnyának megerősítésében

A találkozón a NATO keleti szárnyán lévő NATO szövetségeseket tömörítő „Bukaresti Kilencek – B9” védelmi miniszterei mellett bekapcsolódott az Egyesült Királyság szaktárcavezetője is. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a jelenlegi háborús helyzetben különösen is fontosnak tartjuk álláspontunk megvitatását ebben a körben is, a NATO júliusi, vilniusi csúcstalálkozója előtt.

A miniszter kijelentette: a B9-ek mindegyikét közvetlen közelről érinti az Ukrajnában dúló háború. Világossá tette, hogy Magyarország álláspontja továbbra sem változott - a magyar kormány a béke pártján áll, és a háború végét az azonnali tűzszünettel és a béketárgyalások megkezdésével látja elérhetőnek. Hozzátette: a fegyverszállítást szintén továbbra sem támogatjuk, hiszen minden fegyver- és lőszerszállítmány a háború meghosszabbítását és a további eszkalációt eredményezi, egyúttal azt kérte ezen a fórumon is a nemzetközi közösségtől, hogy támogassák a tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére irányuló erőfeszítéseket.

„Ukrajna támogatását nem fegyverekkel képzeljük el” – húzta alá a miniszter. „De emlékeztettük partnereinket arra is, hogy – amellett, hogy hazánk a kezdetektől elítélte az orosz agressziót és felléptünk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtása keretében támogatjuk a háború elől menekülő ukránokat és azokat is, akik Ukrajnában maradtak, és elszenvedni kénytelenek a háború borzalmas hatásait.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszámolt arról, hogy a tagországok NATO-szerepvállalása és a NATO Keleti Szárnyának megerősítése szintén az egyeztetések témája volt. Ez a 9 ország, azaz a visegrádi négyek és a balti hármak, valamint Románia és Bulgária tevékenyen részt vállal a NATO ezen egységének megerősítésében. Hozzátette: Magyarország a szövetség elkötelezett tagjaként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit: a megszabottnál egy évvel korábban teljesítette a GDP-arányosan 2%-os védelmi kiadási szintet.

A tárcavezető jelezte: a NATO-csúcshoz közeledve természetesen szó esett a Szövetség bővítéséről. Magyarország a nyitott kapuk politikáját támogatja, mindazonáltal megfontoltságra buzdítja partnereit. Minden ilyen irányú döntést az aspiráns országoknak a feltételeknek való teljes megfelelése, valamint a NATO-szövetséges államok teljes konszenzusa mellett lehet csak meghozni. Egyre fontosabb szerepet tölt be a biztonság és a védelem területén az Európai Unió is. Magyarország egy erős nemzetállamokon alapuló EU-ban érdekelt.

Az Uniónak azonban nem szabad megfeledkeznie a többi szomszédságában lévő térségről és azok fontosságáról. Az ukrajnai háborún túl az Európa biztonságát érő többi kihívás és fenyegetés nem tűnt el. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az ukrajnai háború mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy déli irányból milyen fenyegetést jelent az illegális tömeges migráció, amit a nyugat-balkáni országok biztonságának támogatása, illetve a migrációt kibocsátó régiók támogatása tud enyhíteni, amely feladatban Magyarország szintén tevékeny szerepet vállal.