Már nem dörögnek a fegyverek

Nem harcoltak amerikai katonák

Az Amerikai Egyesült Államok cáfolta, hogy amerikai katonák harcolnának a grúz erők oldalán, illetve több amerikai katona elesett volna a harcokban, mint ahogyan azt az orosz NATO-nagykövet állította.
“Mindenki jelen van és egészséges" – közölte Elizabeth Hibner alezredes, a Pentagon egyik szóvivője.

Kedden Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó NATO-képviselője nem zárta ki, hogy amerikai katonák harcolnak a grúz erők oldalán, de állítását nem tudta bizonyítani. Rogozin brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy legalább 127 amerikai katonai kiképző volt Grúziában a konfliktus kezdete előtt. A nagykövet azt nem tudta megmondani, hogy a harcok kitörésekor a kaukázusi országban voltak-e még, de – mint mondta – “az elesettek között sötét bőrű grúzokat találtak". Hozzátette: ha kell, DNS vizsgálatokat is végeznek.

Hibner alezredes közölte, hogy a mintegy 130 amerikai kiképző azért tartózkodott Grúziában, hogy az Irakba indítandó katonákat képezze ki.
Pentagoni illetékesek szerint kedden kevesebb mint 95 amerikai katona tartózkodott Grúziában, miután 35 polgári alkalmazott elhagyta a hét végén az országot.

Az orosz katonai titkosszolgálatok egyik magas rangú képviselője hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökségnek arról beszélt, hogy az információik szerint amerikai katonai szakértők irányítása alatt mintegy 2500-3000 zsoldos is harcol a grúz katonák oldalán az orosz békefenntartók ellen.

A grúz hadsereg negy része megsemmisült

“Csapataink súlyos veszteségeket szenvedtek. Felszerelésük és fegyverzetük jelentős részét megsemmisítették a túlerőben lévő oroszok" – mondta Alekszandr Lomaja, a grúz nemzetvédelmi bizottság titkára. Külön kiemelte, hogy Poti kikötőjében kedden a parti őrség három hadihajóját rombolták szét.

“Mégis sikerül megőrizni haderőnk szívét, és átcsoportosítani a főváros védelmére" – tette hozzá. Lomaja ismét azzal vádolta az ellenfelet, hogy folytatja a bombázásokat, amelyek már legalább 14 civil halálát követelték, noha Dmitrij Medvegyev orosz elnök elrendelte a hadműveletek leállítását.

Magyarok is voltak a válságövezetben

A magyar Külügyminsztérium, valamint több parlamenti párt is elítéli és túlzottnak tartja az orosz támadásokat Grúziában. A budapesti grúz nagykövet pedig nemzetközi segítséget vár a helyzet megoldásához, szerinte az uniónak fel kellene lépnie Oroszországgal szemben.
14 magyar békefentartó és katonai megfigyelő szolgál Grúziában.

Közben a budapesti grúz nagykövet azt mondta, országa azt reméli, az Európai Unió határozottabban fellép az orosz agresszió ellen. “Az oroszknak az volt a céljuk a támadással, hogy elmozdítsák Szaakasvili elnököt a helyéről, és ezt a 21. században még egy szuperhatalom sem teheti meg – nyilatkozta a nagykövet.

A Külügyministrérium szakállamtitkára szerint a szerdai uniós csúcson dőlhet el, hogy az unió küld-e békenfentartókat a térségbe. Faller Jenő úgy fogalmazott, “valószínű, hogy amennyiben a kérdés az EU csúcson felmerül, amennyiben katonai és politikai szövetségeseink jónak találják, akkor részt fogunk ebben venni". A keddi NATO-csúcson nem került szóba békefenntartók küldése.

Scheffer: “ez nem elég!"

A főtitkár egyben sürgette az oroszokat és a grúzokat is, hogy vonuljanak vissza a konfliktus előtt elfoglalt állásaikba.
Scheffer azután beszélt erről, hogy a NATO-követek a grúz megbízottal találkoztak. A szövetség főtitkára fontosnak nevezte Dmitrij Medvegyev orosz elnök bejelentését a katonai akciók leállításáról, de azt mondta: “ez nem elég".

Scheffer a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel, valamint arra, hogy mind a grúz mind az orosz katonaság álljon vissza augusztus hatodikán elfoglalt pozíciójába. Hangsúlyozta, hogy a NATO elismeri Grúzia területi egységét, beleértve Dél-Oszétiát és Abháziát is.
Grúzia szerint az orosz erők tovább folytatják harcukat azután is, hogy Medvegyev elnök elrendelte a katonai akciók befejezését.

Az orosz katonaság szerint a grúzok állításukkal csak provokálni akarnak.
Scheffer hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy egy napon Grúziát is fölveszi tagjai sorába.

Grúzia kilép a FÁK-ból

Az államfő a fővárosban összegyűlt mintegy 70 ezer híve előtt közölte a grúz távozási szándékot a FÁK-ból, vagyis abból az államközösségből, amely a három balti ország kivételével a volt szovjet tagköztársaságokat tömöríti.

Szaakasvili a bejelentést azt követően tette, hogy orosz csapatok grúz területre léptek, miután ellentámadást indítottak a grúz erők ellen, amelyek megkísérelték visszaszerezni az ellenőrzést az oroszbarát grúziai szakadár tartomány, Dél-Oszétia fölött.

Szaakasvili beszédében azt is közölte, hogy Tbiliszi a kilépésre biztatja Ukrajnát és más FÁK-tagországokat is.

Grúzia úgy döntött, hogy felmondja az orosz békefenntartók abháziai jelenlétéről 1994-ben kötött szerződést – jelentette be. Az államfő kijelentette: az abháziai orosz csapatokat Grúzia megszálló haderőnek tekinti. Szaakasvili azt is közölte: a tbiliszi vezetés döntéséről tájékoztatta az Egyesült Államok elnökét és a világ más vezető országainak képviselőit. Grúzia mostantól Abháziát és Dél-Oszétiát Oroszország által megszállt területnek tekinti – fűzte hozzá.

Halottak, sebesültek, menekültek

A grúz egészségügyi minisztérium adatai szerint 175, többségében civil grúz ember halt meg a múlt héten kirobbant harcokban.
Oroszország 1600-ra teszi az életüket vesztő polgári személyek számát. Az előzetes adatok azonban nem igazolják ezt a nagy számot emberi jogi szervezetek szerint.

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága százezerre teszi a fegyveres konfliktus miatt otthonukból elmenekülni kényszerülők számát. Közülük Tbilisziben kedd estig kétezren kaptak tíz napra elegendő élelmiszersegélyt. További szállítmányok érkeznek a héten, a legtöbbet szenvedő dél-oszétiai területre nagyon nehéz eljuttatni a segítséget.