Második világháborús hősi halottakat exhumáltak Battonyán

A Békés vármegyei Battonya település Szent Mihály temetőjében a második világháború hadműveletei alatt több hősi halált halt magyar katonát temettek el. A temetőben két helyszínen, egy-egy sorban történtek a betemetések. A temetési helyek betonkeretben voltak, azokon egy-egy párnakő állított emléket a hősi halottaknak. A hadisírgondozó szakemberek az előzetes információk és kutatások alapján 15-20, a második világháborúban hősi halált halt katona földi maradványainak feltárására készültek.

Az Aradot 1944. szeptember 21-én feladni kényszerülő, Erdélyből kivonuló magyar erőket üldözve, a szovjetek szeptember 23-ra virradó éjszaka elérték Magyarország trianoni határait. A visszavonuló magyar egységek a Kispereg–Battonya–Dombegyház–Kevermes vonalon szilárdították meg állásaikat. A 2. Ukrán Hadseregcsoport 53. hadseregének 57. lövészhadteste Lökösháza-Battonya-Nagylak vonalában több ponton lépte át a mai magyar határt. A mezőhegyes–battonyai határszakaszon a VI. (debreceni) hadtest 31. határvadász zászlóaljának alegységei voltak határszolgálatban. Szeptember 23-án délelőtt 10–11 órakor Tornyáról indított szovjet harckocsitámadás Battonya határában a 8. tábori póthadosztály kemény ellenállásába ütközött. A magyar tüzérek fél tucat szovjet páncélost kilőve állították meg a támadást. Battonyát háromnapos harcok után, csak szeptember 26-a délutánra tudták elfoglalni a szovjet csapatok.

A HM HIM HHI Belföldi Hadisírgondozó Osztályának munkatársai április 3-5. között, összesen három nap alatt végezték el a feltárást Battonyán. Munkájukat Battonya Város Önkormányzata egy földmunkagép és az azt kezelő munkatárs biztosításával segítette. A feltárás első napján a szakemberek a temető északkeleti sarkában lévő, betonkerettel körülvett temetési helyszínt nyitották meg. Ezen a területen, a sírsor északnyugati végén egy háromfős tömegsírt exhumáltak először. Az első és második nap folyamán a sorban összesen tíz magyar katona került elő.

A feltárás második napjának korai óráiban sikerült az első helyszín utolsó katonáját exhumálni, ezután viszont kényszerpihenőre mentek a szakemberek a hirtelen lezúduló havaseső miatt. Az időjárás pillanatnyi enyhülésekor elkezdett második helyszínen, a temető északi részén további egy fő került elő aznap a keleti betonkeret szélső, keleti oldalán. A második temetési helyen nyugvó további 11 főt a munkálatok harmadik napján tárták fel. Az itt található két betonkeret közül a keletiben összesen 8, a nyugatiban 4 fő nyugodott. A kereteken kívüli területeken nem volt katonai eltemetés, így a tervezett munka lezárult.

A helyszínen tapasztaltak alapján egyértelműen két főt lehetett azonossági jegytok alapján azonosítani: Bartal János és Pass Antal honvédeket. Bartal János honvéd (született 1911. május 10-én Vácon, édesanyja Spevák Mária) az 1/IV tábori huszárosztály állományában szolgált, és tüzérségi repesz következtében halt hősi halált 1944. szeptember 11-én, Kispereg településnél. Eltemetésére még aznap sor került Battonyán. Pass Antal honvéd (született 1922. május 18-án Gasztonyban, édesanyja Cziráki Julianna) az 5. gyalogezred állományában halt hősi halált 1944. szeptember 20-án, tüdőlövés következtében Battonyán, eltemetésére másnap délután került sor. A további vizsgálatok megerősíthetnek már meglévő hipotéziseket, vagyis további személyazonosságokat is megállapíthatnak.

Az exhumált 22 magyar katona földi maradványait Budapestre, a HM HIM HHI erre a célra kijelölt objektumába szállították. Az exhumált magyar katonák újratemetésére Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák számára kijelölt parcellarészen kerül sor ez év őszén.