Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Még korai Szputnyik-pillanatról beszélni

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2011. február 2. 11:54

Csupán pár mondat erejéig szerepelt a külpolitika és a védelempolitika Barack Obama amerikai elnöknek az unió helyzetét értékelő beszédében. A napokban Magyarics Tamás Amerika-szakértő a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadást az elhangzottakról.

2010 novemberében radikális változás állt be az amerikai belpolitikában, hiszen a republikánusok többséget szereztek a kongresszusban: Barack Obamának és a demokratáknak eddig sem volt minden esetben könnyű dolga, hiszen az amerikai pártokban érvényesülő fegyelem sokkal lazább, mint ami Európában jellemző, ám innentől fogva még jobban megnehezednek majd az egyes folyamatok – szögezte le elöljáróban az előadó.

Obama beszédében a külpolitika nem kapott központi szerepet – hangoztatta Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy mindez azért volt zavaró, mert az elnök eközben a gazdaság terén párhuzamot vont az 1950-es években megindult amerikai-szovjet űrversennyel, és Szputnyik-pillanatot emlegetett. Ennek külpolitikai dimenzióit azonban egyáltalán nem bontotta ki, igaz, minderre megvolt a maga oka. „Ez egy óvatos beszéd volt, Obama fél szemmel már a 2012-es elnökválasztásokra tekintett, és ezért igyekezett kerülni azokat a témákat, amelyek igazán éles vitákra adhatnak okot. Elsősorban a független választók szimpátiáját akarta visszanyerni a kongresszusi választások kudarca után a meghirdetett kompromisszumkész, középutas politikával."

Washington és Peking viszonyát értékelve Magyarics Tamás kifejtette: Kínával szemben az Egyesült Államok relatív befolyása valóban csökkent, történelmileg azonban nem feltétlenül megalapozott Szputnyik-pillanatról beszélni. Az Amerika-szakértő felelevenítette, hogy a ’80-as években mindenki Japánt tartotta az Egyesült Államok jövendő vetélytársának, a szigetország azonban mégsem tudta megelőzni Amerikát.

Obama hagyományos demokrata üzenetet fogalmazott meg azzal, amikor a szövetségi kiadások növeléséről beszélt: nemcsak Kína, Oroszország, India vagy Dél-Korea, de az Európai Unió példája is azt mutatja, hogy manapság erre van szükség a gazdasági sikerekhez. Ami a kiadási oldalon lévő csökkentéseket illeti, a Pentagon kevéssé érintett ezekben, bár kétségtelen, hogy az iraki és a majdani afganisztáni kivonulás némi spórolást jelent. Ami a többi vonatkozó kérdést illeti, némiképp ellentmondásos a helyzet, hiszen Robert Gates védelmi miniszter például az ötödik generációs vadászrepülőgépek programjának leállítását és a battle groupok csökkentését szorgalmazza, miközben Kína épp most rukkolt elő saját ötödik generációs vadászgépével, a J-20-assal, illetve haditengerészetét is nagy ütemben fejleszti. A két ország között ugyanakkor ma is nagy még a szakadék, és mivel az amerikai gazdaság ismét növekedni kezdett, a különbségek továbbra is nőni fognak, méghozzá az Egyesült Államok javára.

Oroszország és az Egyesült Államok viszonyát értékelve, kérdésre válaszolva Magyarics Tamás úgy fogalmazott: Moszkva politikája némiképp kétarcú, hiszen miközben a felszínen együttműködik a nyugati szövetségesekkel, mégis megosztani igyekszik a NATO-t, gyengíteni az Egyesült Államok nagyhatalmi pozícióit és lazítani az Európai Uniót. „Az oroszok jó matematikusok, tehát pontosan tudják, hogy huszonhét nem egyenlő huszonhétszer eggyel", mondta utóbbi kapcsán Magyarics Tamás, emellett azonban felhívta rá a figyelmet, hogy Oroszországnak rövidebb és hosszabb távon is minden tekintetben elsősorban Kína a riválisa, nem pedig az Egyesült Államok vagy az Európai Unió. Azt is hozzátette, hogy Amerika és Európa szövetségének ma sincs alternatívája, Washington és Brüsszel érték- és érdekalapon egyaránt egymásra vannak utalva. E relációban ugyanakkor Európa némiképp felértékelődött az utóbbi években, és e tendenciák bizonyára a jövőben is folytatódnak majd.

Az előadás során természetesen szóba kerültek az észak-afrikai arab államokban zajló folyamatok is, különös tekintettel az egyiptomi helyzetre.

„Intézeti álláspontot tudok mondani: mi itt úgy gondoljuk, annyira talán még nem súlyos a helyzet, mint amilyennek tűnik. Kicsit belejátszik mindebbe a CNN-effektus is", fogalmazott Magyarics Tamás, aki hozzátette: az egyiptomi radikális iszlamisták egyelőre nem is igazán vesznek részt a zavargásokban, így pillanatnyilag nem reális közeljövő-beli fundamentalista fordulatról beszélni.

Az al-Kaida csupán Pakisztán kapcsán került említésre a beszédben. „Obama indokolatlanul felemelte volna a terrorszervezet presztízsét, ha külön fejezetként szól róla, inkább Pakisztánnak üzent azzal, hogy keményebb fellépést sürgetett az al-Kaidával szemben", vélekedett kérdésre válaszolva Magyarics Tamás.

Fotó: Archív