Megrázó képzés – a sokkoló hatását is megtapasztalták a résztvevők

A képzésen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem két szakembere Dr. Bartha Tibor adjunktus, és Gyarmati Gábor mk. százados szakoktató vett részt. A TASER nagyfeszültségű, kis áramerősségű elektromos impulzusok alkalmazásával az emberi test érző- és mozgató idegeire hat, így képes a célszemélyt ideiglenesen cselekvésképtelenné tenni. A fegyvert katonai, rendőrségi, rendfenntartási, büntetés-végrehajtási, polgári őrzés-védelmi területeken, sőt, egyes változatait külföldön, a polgári életben, személyi önvédelemre is használják.

Egyedül az önök birtokában van most Magyarországon a TASER használatával kapcsolatos tudás. Hasznos volt a Bécsben eltöltött idő?

Miután Magyarországon elsőnek csináltuk végig a képzést, ezáltal elsőnek tervezzük az oktatásba is bevinni ezt a képzési formát. Sok energiát fordítottunk a képzésre, ami kint, Bécsben nem egy olcsó mulatság. De mindenféleképp szükséges volt, hogy oktatását itthon, mind az elméletben, mind a gyakorlatban be tudjuk indítani.

A világon már több országban régóta használatban van a TASER. Maga a TASER a kilőhető elektródás, elektromos sokkoló az Amerikai Egyesült Államokban került kifejlesztésre, a NASA által. A Hold program keretében indult meg a fejlesztés, és ma már a negyedik generációját élik ezek az eszközök. A legkorszerűbbek ezek a negyedik generációs fegyverek, ezek azok, amik a leginkább elterjedtebbek az Egyesült Államokban és Európában is egyaránt. Európában a legfrissebb információk szerint 19 országban van már rendszerben a TASER, ebből 16 az európai unió tagja.
Mikor a programot elindítottuk, úgy ítéltük meg, hogy maga az Unió is abba az irányba mozdult, hogy az ilyen típusú eszközöket különböző szervezetek rendszerében alkalmazzák.

Rendőrségnél, rendfenntartó egységeknél, büntetés-végrehajtási szervezeteknél, terroristaelhárító egységeknél, de vannak olyan országok, ahol törekszenek arra, hogy a honvédség rendszerébe is bekerüljön. Maga az eszköz a nem halálos fegyverek kategóriájába tartozik. Az egyetemünk másfél-két éve Magyarországon először vette a palettájára a nem halálos fegyverek oktatását, és ezen szeretnénk egy kicsit tágítani, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati oktatás is folytatódjék. Célközönségünk nemcsak a honvédség, hanem szeretnénk kialakítani egy olyan bázist, melyet igénybe vehet a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a különleges műveleti csoportok is. Illetve nagyon nagy távlatokban gondolkodva, ha a jogi szabályozás ezt lehetővé teszi, akkor olyan őrző-védő szervezetek is, akik nem kaptak engedélyt, mondjuk lőfegyverrel való őrzésre, védelemre de a puszta kezüknél több kellene.

Milyen volt maga a képzés?

Az első napokon elméleti képzést kaptunk, ahol az elektrotechnikai alapok tisztázását követően, el kellett sajátítanunk a TASER működési elvének, hatásmechanizmusának, felépítésének, tárolásának, karbantartásának és javításának, alkalmazásának, valamint orvosi, etikai és jogi aspektusainak megfelelő mélységű ismereteit. Ezt követően volt egy típus ismereti rész, a harmadik, illetve a negyedik generációs eszközről. Miután ezekre, pontosabban ezek kezelésére és oktatására kaptuk meg az engedélyt.
A képzés utolsó blokkjában gyakorlati képzés kaptunk, ami különböző szituációs gyakorlatok végrehajtásából állt, majd záróvizsgával fejeztük be a képzést. A záróvizsga elméleti és gyakorlati részből állt.
Miután az elméleti kérdésekre a válaszadás sikeres volt, következhetett a gyakorlati vizsga, ahol különböző szituációs helyzetekbe kellett a megtanult ismereteket beültetni. A vizsga ezen részét is sikeresen zártuk.
A megszerzett bizonyítvány (képesítés) feljogosít bennünket, hogy akár nemzeti, akár nemzetközi keretek között a TASER kezelő állományának kiképzését elvégezzük, a szükséges vizsgáztatást végrehajtsuk és erről a tanúsítványt (User Certificate) kiadjuk. Alapvetően mi azt céloztuk meg, hogy a kezelő állomány kiképzését itthon, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen indítsuk be, a hazai érdeklődők számára.

A gyakorlati oktatás magában foglalta az, hogy Önöket is sokkolták? Kötelező volt egyáltalán kipróbálni, milyen a sokkoló másik oldalán állni?

A filozófia az, hogy mindenféleképpen jó, hogy ha valaki egy eszközt használ, érezze, hogy az milyen hatással van a másikra-legalább egyszer tapasztalja meg, mert különben egész más az empatikus készsége. Senkinek nem kötelező, hogy alávesse magát a sokkolásnak, de instruktoroknál nagyon ajánlott. Az áttéte így kétszeres lesz, mert mi olyanoknak adjuk át a tudásunkat, akik használják, tehát el kell tudni nekik magyarázni, hogy amikor használod a fegyvered, mi az, amit a célszemély érezni fog, mi az, amit a viselkedésében figyelni kell, mikor kell a rendszert leállítani, és mi az, amikor meg tudod állapítani, hogy a rendszer hatékony vagy nem hatékony. Ezek a TASER-ek ruházaton keresztül is képesek a hatásukat kifejteni. Öt centiméter vastag ruházaton is létrejön az elektromos sokkolás, nem kell, hogy az elektródák közvetlenül érintkezzenek az emberi testtel. Látni kell a célszemélyen, hogy a sokkoló kifejti a kellő hatást vagy valami miatt nem kellően hatásos, és más eszközt kell alkalmazni. Ezért vetettük mi is magunkat alá.

Mit érzett?

Soha életemben nem gondoltam, hogy öt másodperc ilyen hosszú is lehet. Ugyanis ez egy lövés. A TASER a billentyű egyszeri elhúzásával 5 másodperces impulzussorozatot indít el. Ez a kezelő által bármikor leállítható, de általában nem célszerű leállítani. Ez az öt másodperc végigfut. Ez borzasztóan hosszú idő. Az egész fegyvernek az az újszerűsége – és ezért modern fegyverek -, hogy nemcsak az érzőidegre hatnak, hanem a mozgatóidegekre is. Az eddigi nem halálos eszközöknél alapvető probléma volt, hogy csak érzőidegekre hatottak. Ez azt jelenti, hogy egy jól motivált, egy magas fájdalomtűrő képességgel megáldott emberre egyszerűen hatástalan. Egy olyan kommandós vagy harcművész, aki arra van kiképezve, hogy betonokat és téglákat törjön, rendszerint hatástalan a gumibot. Az érzőidegekre kiváltott hatás mindig csak fájdalmat okoz.
A TASER viszont nem csak az érző, hanem a mozgató idegekre is hat, aminek következtében a fájdalom mellett, akaratlan izom-összehúzódás is fellép, tehát esélye nincs a célszemélynek arra, hogy a találatot követően mozduljon. A hatást úgy kell elképzelni, hogy meglőjük az embert, és ahogy van, össze-, vagy másként mondva görcsbe rántódik. Se fejét, se kezét, se lábát nem tudja mozdítani. És mint egy zsák, eldől. De az is lehet, hogy kap egy lábzárat és lemerevedik.

Eszméletvesztést nem okoz?

Vannak extrém esetek, nálunk nem volt. Végig tudatomnál voltam, én is, a kollegám is. Tudtam mi zajlik körülöttem, de képtelen voltam bármiféle mozgásra. A képzésben a lövési folyamatnak vannak biztonsági rendszabályai. Két segítő fogja az embert, nehogy az esés következtében megsérüljön.
Azért is fontos, hogy saját bőrünkön megtapasztaljuk a fegyver hatását, hogy amikor majd alkalmazom, akkor tudjam, hogy a célszemély hogyan fog viselkedni, hogyan fog eldőlni. Tudnom kell, hogy mikor alkalmazhatom és mikor nem. Ha a célszemély egy épület tetején vagy egy híd peremén áll, akkor értelemszerűen nem alkalmazhatom.

Magánszemélyek használhatják?

Hazánkban nem, mert a jogszabályi háttér ezt nem teszi lehetővé. De ennek megteremtése nem is a mi dolgunk. A mi dolgunk az lesz, hogy azon szervezeteknél, ahol ezt a jogszabályi háttér lehetővé teszi, és az eszközt rendszeresítik, akkor mi a megfelelő kiképzést megadjuk rá. A jogszabályi háttér megteremtése pedig az adott szervezet kötelessége. Ha például a jövőben a rendőrség ezt rendszerbe kivánja helyezi, ezt először keresztül kell vinnie a maga rendszeresítési folyamatán és csak ezt követően kezdődhetnek értelemszerűen a kiképzések és a fegyverrel való ellátás. Mi olyan lehetőséget teremtünk, hogy ha adott lesz a lehetőség a használatra, ne kelljen kiutazni külföldre, hanem mi, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen mind elméleti, mind gyakorlati képzést biztosítani tudjuk.

Vannak sikertörténetek a TASER-ről? Vagy esetleg fulladt már kudarcba egy bevetés a használata közben – esetleg miatt?

A TASER önmagában egy sikertörténet. A probléma, hogy mint minden nem halálos fegyver, extrém esetekben ez is képes halált okozni.

Valóban?

Természetesen. Az ellenzőik mindig ezt az oldalt domborítják ki, ez a szenzáció, sajnos a médiának is. Amióta bevezették az Egyesült Államokban, konkrét esetek is bizonyítják, hogy hány életet mentettek meg, milyen költséget takarítottak meg, például azzal hogy nem kellett ápolni a rendőrt vagy a gyanúsítottat, hogy mennyivel csökkent a lőfegyverhasználat száma… Azt lehet tehát mondani, hogy ezen a területen szignifikáns javulás mutatható.
Két véglet van. Van a puszta kezünk, illetve a lőfegyver. A nem halálos fegyver azt jelenti, hogy tudjunk olyan lehetőségeket ajánlani a katonának, a rendőrnek, a büntetés-végrehajtóknak, illetve az erre feljogosított személynek, hogy ha nem tudom fizikai erővel legyőzni az ellenfelem, akkor se kelljen lelőnöm, ha ártalmatlanná akarom tenni. A TASER-nél az öt másodperces lövési ciklus is arról szól, hogy ennyi idő áll rendelkezésemre, hogy kontroll alá vonjam a célszemélyt. Nem én, hanem például a két segítőtársam. Ennyi idejük van, hogy megbilincseljék, vagy lefogják
Az Egyesült Államokban és már Németországban ennek van már polgári változata is, önvédelmi célra. Több tízezer van már kint. A polgári változat más mechanizmus szerint működik, ebben az esetben 15 másodperces a ciklus, ami arról szól, hogy meglövöd a támadód, tedd le a fegyvert, és szaladj, mert ennyi előnyöd lesz. Ez kisebb teljesítményű eszköz, és más impulzusütemmel dolgozik.

Mikor indulhat hazánkban a képzés? Van már érdeklődés?

Van. Ha minden jól megy, június végére megteremtődnek azok a tárgyi feltételek is, amik a képzés beindításához szükségesek. Az infrastrukturális, személyi feltételek már adottak, a tárgyi feltételek is félig rendezettek. Harmadik generáció eszközt már alkalmazunk az oktatásban, most kapjuk meg a negyedik generációs eszközöket. Amint ezek az eszközök is megérkeznek hozzánk, a kiképzést már másnap meg tudjuk kezdeni az Egyetemen.