Mennyi atomtöltetet tartanak meg?

Nyikolaj Szolovcov vezérezredes egyben közölte: “új gondoljuk, hogy ez alá már nem tudunk menni. A végső szót a politikai vezetés mondja ki."

A két nagyhatalom 1991-ben kötötte meg a START-I szerződést, amelynek hatálya az idén decemberben jár le. A két fél most arról tárgyal, hogy meghosszabbítja-e a START-I érvényességét, vagy egy új szerződésben korlátozza a hadászati fegyverek számát.

A kérdés várhatóan Barack Obama amerikai elnök július elején esedékes moszkvai tárgyalásainak az egyik kulcseleme lesz.

A két fél korábban már megállapodott abban, hogy 2012-ig 1700-2200-re csökkenti robbanótöltetei számát. Az 1991. július 31-én aláírt START-I hatezer nukleáris robbanófejre és 1600 interkontinentális ballisztikus rakétára korlátozza mind az Egyesült Államok, mind Oroszország hadászati arzenálját. A két nagyhatalom 2001-ig teljesítette ezt a kötelezettségvállalását.

A START-I felváltását hivatott szerződésről Moszkva és Washington még hosszas tárgyalásokat folytat, de az alakulófélben lévő új szerződés körvonalairól a két fél nem ad részletes tájékoztatást.

Katonai elemzők szerint az orosz fél vonakodik attól, hogy atomfegyvereinek számát túlságosan lefaragja, mert hagyományos fegyverzetének silány állapota miatt, nemzetvédelemét és elrettentő képességét továbbra is nukleáris fegyvereire alapozza.

Bonyolítja a helyzetet, hogy Oroszország emellett szeretné azt is elérni: a hadászati fegyverekről folyó tárgyalásokat kössék az európai rakétaelhárító rakétarendszer kialakítását célzó amerikai tervekhez. Moszkva arra ösztönzi az Egyesült Államokat, hogy korlátozza a rendszer célba juttató eszközeinek a számát. Ezt a pótlólagos fegyverkorlátozást azonban Washington nem fogadja el.

Washingtoni érvelés szerint a rendszer kiépítésére egy esetleges iráni atomtámadás kivédése miatt van szükség. Oroszország viszont saját biztonságára nézve veszélyesnek tartja az amerikai elképzelést.