Milyen is (lesz) a tisztképzés?
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2022. január 20. 16:12Erre a kérdésre válaszolt a hallgatóknak a Spirit FM „Katonadolog” című műsorának január 20-ai, csütörtöki adásában dr. Pohl Árpád dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, és ZsigaTamás dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Magyar Honvédséggel való kapcsolattartásért felelős államtitkári főtanácsosa.
A műsorból kiderült: az a 18-25 év közötti fiatal, aki katonatiszt szeretne lenni, annak először teljesítenie kell az egészségügyi alkalmassági vizsgálatból, pszichológiai tesztből és fizikai felmérésből álló speciális felvételi követelményeket.
„A fizikai felmérésre nem árt előzetesen edzeni, mert bár a követelmény egy átlagos fiatal számára nem lehetetlen, mégis sokan lemorzsolódnak. Háromezerkétszáz métert kell lefutni tizenhét perc alatt, le kell nyomni például harminc fekvőtámaszt, és meg kell csinálni ötven felülést. Más felsőoktatási intézményektől eltérően nálunk úgynevezett orientációs bizottság is elbeszélget a jelöltekkel. Szeretnénk látni azokat, akik hozzánk jelentkeznek, ki szeretnénk szűrni az extrém tényezőket, például az esetleges szélsőséges megnyilvánulásokat” – mondta a dékán.
Aki minden kihívást sikerrel teljesített, az MH Ludovika Zászlóaljban kezdi meg szolgálatát. Hiába a lépcsőzetes terhelés, az öthetes alapkiképzés komoly erőpróba a civil élet után.
„A kiképzők megfelelő ütemezéssel és intenzitással hajtják végre az előírt elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. A jelölteknek öt hét alatt kis túlzással katonákká kell válniuk, meg kell szokniuk a regulát, a viselkedésformákat, alaki szokásokat. Meg kell tanulniuk mi az, hogy bajtársiasság, meg kell érezniük, hogy katonaként csakis csapatban tudnak boldogulni. A végén pedig büszkén tehetik le szüleik előtt a katonai esküt. Sajnos az alapkiképzés során is sokan gondolják meg magukat. Azonban akik motiváltak, elhivatottak, könnyen tudnak azonosulni a katonaélet sajátosságaival” – fogalmazott dr. Pohl Árpád dandártábornok.
A négyéves képzés első fele amolyan alapozás, amely a különböző katonai szakmák elsajátítását készíti elő. Ez után a hallgatók – igényeik és a rangsor alapján - szakirányt, specializációt választhatnak.
„Az alapképzési szakjainknál az állami légiközlekedésitől kezdve a katonai infókommunikáción át, a katonai logisztika és katonai vezetőig gyakorlatilag minden megtalálható. Tüzér, harckocsizó, repülőgép-vezető, vegyivédelmis, informatikus, rádióelektronikai felderítő… a lehető legszélesebb a választék” – világított rá a dékán a lehetőségek végtelen tárházára. A rádióműsorból az is kiderült, hogy a karon az oktatás mellett jelentős kutatási tevékenység is folyik; az új információkat folyamatosan áramoltatják be a tantárgyakba. Így a hallgatók naprakész tudást sajátíthatnak el.
Ráadásul 2022 augusztusától kezdve jelentős anyagi elismerést is kapnak azok, akik vállalják a honvéd tisztképzéssel járó plusz fizikai, pszichés és szellemi terhelést. Mint azt ZsigaTamás dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Magyar Honvédséggel való kapcsolattartásért felelős államtitkári főtanácsosa elmondta: a fenti dátum után felvettekkel, illetve az akkori első három évfolyam hallgatóival szerződéses jogviszonyt létesítenek. Ennek alapján első körben négy év szerződéses szolgálatot kell vállalni (ennyi ideig tart a képzés), ezt követően pedig tíz évet kell a rendszerben maradni. Az első négy év alatt a szerződéses katonákéhoz hasonló illetményben részesülnek erre az időszakra.
„Az első évfolyamosok alapilletménye bruttó 262 000 forint körül alakul, negyedik évben pedig 300 000 forint körül. Ehhez járul még a tanulmányi díj, ami az aktuális tanulmányi átlagtól függően 15-30 000 forint. Ugyancsak biztosítjuk az étkezést, a kollégiumi elhelyezést és a ruházatot. A fenti módosítástól azt várjuk, hogy fel tudjuk tölteni mindenhol a szükséges létszámot, későbbiekben pedig a minőségi kiválasztás is szempont lesz. Olyan szakokon küzdünk kihívásokkal, mint például a híradó, informatika, vagy éppen mérnökközeli - üzemeltetői szakbeosztások” – húzta alá a főtanácsos. Kifejtette, hogy a sorkatonaság megszüntetése miatt a társadalom kicsit távolabb került a haderőtől.
„Szerencsére ez a kedvezőtlen folyamat az utóbbi években megváltozott, látnak minket sok helyen a civilek, tudnak rólunk. Vegyük például a határvédelmi feladatokat, a kórházakban ellátott szolgálatot, és így tovább. Ám a fiatalokhoz még közelebb kell lépni, és a pályaorientációban az anyagi elismerés egy újabb ösztönző elem. A Magyar Honvédség két irányba fejlődik. Az egyik a technikai szint: csúcskategóriás, modern haditechnikai eszközöket lehetett látni például a kecskeméti repülőnapon is. A másik pedig a katonai életpályamodell. Egészen a belépéstől kezdve gondoskodunk azokról, akik ezt a hivatást választják. Ha valaki belekóstol a katonai életbe, megérzi az ebben rejlő erőt. A katonai pálya lényege a folyamatos fejlődés és a különböző váratlan helyzetek, kihívások megoldása. Ezt is várjuk a tisztképzésben résztvevőktől, hogy beosztásukba kerülve, önállóan gondolkodva vezessék az alegységeket” – nyilatkozta Zsiga Tamás dandártábornok.
A beszélgetés végén a főtanácsos azt javasolta a jelentkezőknek, igyekezzenek a lehető legpontosabban tájékozódni a katonai felsőoktatás, a katonai szolgálat körülményeiről is, mert az első időkben sajnos nagy a lemorzsolódás.
„A fiatalok manapság sok időt töltenek a virtuális világban, és olykor romantikus eszménykép él bennünk a katonaságról. Pedig – főleg az elején – elég sok a kötöttség; sok mindenhez kell alkalmazkodni” – zárta a beszélgetést a dandártábornok.