„Minden egyes felkészített, szakképzett altisztre, tisztre, katonára szükségünk van”
Szöveg: Takács Vivien | 2022. december 8. 20:12A Magyar Honvédség szervezeti átalakulásáról beszélt Sándor Zsolt altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese a Spirit FM „Katonadolog” című műsorának vendégeként december 8-án, csütörtökön.
A kötelékek megalkotása, a harckiképzés fokozása és az orosz-ukrán konfliktus együttese miatt kell áttérni egy újfajta vezetési-irányítási rendszerre, amelyen belül elkülönülnek a feladatok és a felelősségek – utalt az altábornagy a honvédségen belüli átalakulásokra.
„A megalakult öt parancsnokság – MH Szárazföldi Parancsnokság, MH Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság, MH Kiberműveleti Parancsnokság, MH Légierő Parancsnokság, valamint az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság – elsősorban a katonai szervezetek napi életének vezetéséért, a kiképzésért, felkészítésért, felszereléséért és az állomány meglétéért lesz felelős, míg az összhaderőnemi műveleti irányítóközpont, amely a Magyar Honvédség Parancsnokságán belül alakul meg egy új szervezeti vezetési elemként, a műveleti alkalmazást fogja vezetni, mind a honi, mind pedig a külföldi műveletek esetében” – ismertette az altábornagy.
Arra a kérdésre, hogy miért fontos és mit várnak a szervezeti átalakulástól Sándor Zsolt altábornagy kifejtette: a Magyar Honvédség parancsnokának és a parancsnokságnak határozott célja, hogy a honvédség képességeit a megérkező új technikai eszközök integrálásával folyamatosan, nagyobb ütemben építsék, mint azt korábban gondolták. A források rendelkezésre állnak, a kormány támogatására számíthatnak, és anyagi erőforrás problémák sincsenek jelenleg. A lövészzászlóaljakkal kapcsolatosan az altábornagy úgy fogalmazott: „a lövészzászlóaljakra szükségünk van, hiszen a nap végén majd a katona lesz az, aki a feladatot végrehajtja, és ne felejtsük el, hogy mellettünk egy háború zajlik, amire nekünk reagálnunk kell, hiszen a Magyar Honvédség alapfeladata az ország, az ország állampolgárainak, a nemzet érdekeinek a védelme.”
Hozzátéve, hogy még mindig zajlik a déli határszakaszon 2015-ben megkezdett tömeges migráció okozta válsághelyzet kezelése, és a nemzetközi szerepvállalás sem csökkent. „Ezekhez a megnövekedett feladatokhoz nagyobb létszámú katonai szervezetre, élőerőre is szükség van, többek között ez is indokolja, hogy igyekszünk lövészzászlóaljakkal bővíteni az eddig meglévő palettát, mindezt úgy, hogy a vezető szervek, a bürokrácia terhére kívánjuk ezt végrehajtani” – mondta.
És hol tart most az átalakítás? November 1-jével gyakorlatilag új parancsnokságok, katonai szervezetek születtek meg. Az átalakítást egy hathónapos ciklus alatt kell teljesíteni, tehát ennyi idő alatt kell a korábban folyó dolgokat átadni az új vezető szerveknek. Amennyiben feladat átcsoportosításra is szükség van, úgy szintén fél év áll rendelkezésre, hogy az állományt áthelyezzék új beosztásaikba.
„Humánerőforrás vesztéséről nem beszélhetünk, gyakorlatilag minden egyes katonára szükségünk van. Minden egyes felkészített szakképzett altisztre, tisztre, legénységre szükségünk van. Katonai szervezeteink megvannak, készek arra, hogy az új vezetésiirányítási rendszerben dolgozzanak. Egy sikeres átalakítási időszak után én azt várom, hogy január-februárban már egy jól összeszokott gárda kezdi meg működését, és kezdi irányítani a katonai szervezetünket” – fejtette ki a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese.
Végezetül Sándor Zsolt altábornagy a Magyar Honvédség tartalékos rendszeréről elmondta: a megcélzott irányszám húszezer fő. Míg 2010-ben ez a szám mindössze tizenhét volt, most már 11 500 főnél tartanak.
Az adás az alábbi helyeken hallgatható meg:
