Mínusz 3 és plusz 33 fok között, menetelve is tudni kell játszani a hangszeren

125 évvel ezelőtt, 1896-ban elindult egy kezdeményezés, hogy katonazenekarokat szervezzenek. „A Honvédelmi Minisztérium is támogatta az ötletet és 1896. április 18-án, Fejérváry Géza, az akkori honvédelmi miniszter közzétette a honvéd zenekarok szervezésére vonatkozó intézkedését” – avatott be a történelmi háttérbe az ezredes. Ebben az időben hét honvédkerület működött - a budapesti, a szegedi, a kassai, a pozsonyi, a székesfehérvári, a kolozsvári, valamint a zágrábi - amelyek élére felállított parancsnokságokhoz katonazenekarokat hoztak létre. „Ez a korszak teremtette meg a magyar katonazene számára a legfontosabb szakmai, szervezeti, és működési struktúra alapjait” – hangsúlyozta Czizmadia Zsolt, hozzátéve: a történelmi idők változásával ez a rendszer átalakult, kisebb lett az ország, másképp szerveződtek a zenekarok is. De eme jeles alkalmat méltóképpen kell megünnepelni, ami kapcsán 2022 elején jelenik majd meg a jubileumi, magyar-angol nyelvű kiadvány. A kétnyelvű alkotás magában foglalja az elmúlt 125 év katonazenekari történéseit. Kitér az egykori és jelenlegi főkarmesterekre, a helyőrségi zenekarok történetére és dirigálóira, valamint természetesen számot ad a Magyar Honvédség Központi Zenekaráról is. Mindezt teszi úgy, hogy az olvasó számára színes képeket is kínál az egyes katonazenekarokról és karmestereikről. A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül, azonban belső honvédségi terjesztésben minden helyőrségi zenekarhoz el fog jutni.

„Nagyon nehéz a kiadványból egy különlegesebb részt kiemelni, mert minden olyan történelmi tény, ami velünk történik, az számunkra nagyon fontos. A zenekarok életében a megalakulások, a felépülések, a zenekari fejlődések és átalakulások, mind-mind olyan momentumai a szakmánknak, amit nem lehet összehasonlítani” – mondta a főkarmester. Hozzátette: az 1800-as évek végén a katonazenekarok voltak a „celebek”, mert rádió hiányában az élőzene vitte el az embereknek a kultúrát.

A kiadványt végiglapozva elolvashatjuk, hogy ma tíz helyőrségi zenekarral büszkélkedhet a honvédség. Budapesten a legnagyobb létszámú protokoll zenekar az MH Központi Zenekar. Emellett kilenc (Szentendre, Szolnok, Debrecen, Hódmezővásárhely, Tata, Székesfehérvár, Veszprém, Kaposvár, Budapest) helyőrségi zenekar végzi szolgálati tevékenységét. A haderő és a hadsereg fejlődésével együtt a katonazenészek száma is növekedett, jelenleg 340 fő szolgáltat zenét a Magyar Honvédségben.Valamennyi zenekarban magasan képzett, hivatásos és szerződéses állományú katonazenészek végzik feladataikat. „Nagyon jó és magasan kvalifikált kollegákkal vagyunk megáldva, mert a többség, aki hozzánk jelentkezik már eleve diplomával, nyelvvizsgával, vagy konzervatóriumi végzettséggel rendelkezik” – tért ki a jelentkezőkre az ezredes.

A katonazenekarok létrehozásának célja az volt, hogy az alakulatoknál működjön zenekar, ezzel szolgálva ki a katonai tevékenységeket, például a sorakozót. A háború alatt a zenekarok feladata a buzdítás, a lelkesítés és a szórakoztatás volt. Jelenleg az alaprendeltetés a Magyar Honvédség eseményeinek, rendezvényeinek és ünnepségeinek kiszolgálása.

S hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy katonazenésznek? „Nagyon fontos a megjelenés, az ápolt külső, az egyenruha, aminek mindig makulátlannak és méretpontosnak kell lennie. Nagyon fontos továbbá a szakmaiság, illetve a fegyelmezettség, hiszen egy katonazenekar ugyanolyan alakulat, mint bármely másik, csak a feladatrendszere különbözik” – részletezte Csizmadia Zsolt ezredes. Zárásként hozzátette: akár mínusz 3 és plusz 33 fok között, kültéren, menetelve is tudni kell játszani a hangszeren.