Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Mit tud egy magyar Gripen?

Szöveg: honvedelem.hu |  2008. január 7. 11:20

December közepén teljessé vált a magyar légierő Gripenekből álló flottája, januárban pedig hivatalosan is átadásra és átvételre kerülnek a Honvédség új vadászrepülői. Sok szó esett a Gripenekről az elmúlt években, arról azonban keveset tudunk, mire is képesek ezek a repülők. Összeállításunk erre derít fényt.

Magyarország 14 darab JAS-39 harci gépet rendelt a svéd gyártótól, melyekkel az orosz MiG-29 Fulcrum vadászgépeket váltják fel. Magyarország a harmadik olyan nemzet Svédország és Csehország után, mely negyedik generációs Gripen harci repülőgépet üzemeltet, ugyanakkor Dél-Afrika is megrendelte a típust. Hazánkba a legmodernebb C és D verziójú vadászrepülőgépek érkeztek, melyek színes kijelzős pilótafülkével, visszahúzható légi utántöltő csonkkal vannak felszerelve, illetve teljes NATO interoperábilis képességgel rendelkeznek.

A Gripent 1997-ben állították szolgálatba a svéd légierőnél, ahol a 204 vadászrepülőt rendeltek meg, köztük 28 kétüléses harci gépet, és az öt teljes körben működtetett, többcélú repülőraj eddig több mint 40.000 repülőórát teljesített. 1999 decemberében Dél-Afrika 28 (19 együléses és 9 kétüléses) harci gépet rendelt a jelenlegi gépállomány cseréjének érdekében. Azóta Magyarország 14 (12 együléses és 2 kétüléses) Gripent rendelt, és a Cseh Köztársaság szintén a Gripent választotta (12 együléses és 2 kétüléses változatot) védelmi igényeinek kielégítésére. Magyarország és a Cseh Köztársaság elsőként alkalmazza a Gripent a NATO-n belül.

A NATO elvárásainak szellemében

A Gripen C/D változatán – a magyar Gripen szabványát is beleértve – végrehajtott rendszermódosítások teljes mértékben biztosítják a repülőgépek NATO-kompatibilitását a kommunikáció, navigáció, azonosítás, fegyverzet, logisztikai támogatás, feltöltés, földi interoperabilitás, bevetés támogatás és kiképzés területén.
A magyar Gripenek a NATO szabványnak megfelelő, kódolt és zavarmentes UHF/VHF rádiókkal, NATO szabvány szerinti, a földi irányítással folytatandó kommunikációhoz szükséges berendezésekkel, a NATO vadászrepülőgépekkel megegyező navigációs és műszeres leszálló rendszerekkel, angol nyelvű kijelzőkkel és jelzésekkel, és természetesen a NATO szabványnak megfelelő fegyverzettel és rakétatartókkal rendelkeznek.

A repülőgép hossza 14,1 méter, a kétüléses, hosszított változaté 14,8 méter, fesztávolsága 8,4 méter, magassága 4,5 méter. Maximális felszálló súlya 14 tonna.

Fegyverzet

A harci feladatok repülés közbeni változtatásának készségével – mely gombnyomásra történik – a Gripen képes eleget tenni a jövőbeni harci helyzetek egyre növekvő követelményeinek. Ezen kívül minden tekintetben garantálja a megbízható légvédelmet és légi fölényt, kiváló, közelharcban alkalmazható képességekkel rendelkezik, ugyanakkor átlagon felüli légi támogatást, tengeri hadihajók elleni védelmet, felderítő képességet és fejlett taktikai tréninget biztosít. A világ legmodernebb adatátviteli rendszerével növeli a helyzetfelismerést és a harci hatékonyságot, miközben az érzékelés és a tüzelés közötti időt közel valós idejűre rövidíti.

A Gripen a fegyverek széles skálájának hordozására alkalmas, hiszen a kezdetektől fogva rugalmasra, vagyis különböző fegyverek alkalmazására tervezték. Navigációs és repülésirányító rendszere által biztosított rugalmasság lehetővé teszi az új fegyverek könnyű tesztelhetőségét és alkalmazását.
A NATO szabvány szerinti fegyverek és érzékelők (rövid és közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéták, lézerirányítású bombák; levegő-föld típusú, nem irányított bombák, levegő-föld típusú irányított rakéták, lézeres célmegjelölő tartály stb.) mellett a Gripen olyan fegyverek hordozására is képes, mint például a „levegő-tengerfelület" típusú RBS-15, továbbá a jelenlegi fegyverzeti fejlesztések részeként a svéd megrendelő kérésére a Gripent alkalmassá teszik az IRIS-T, korszerű, rövid hatótávolságú, levegő-levegő típusú rakéta hordozására.

A Gripen felderítő funkcióját segíti elő az SPK 39 felderítő tartály (Recce Pod), de más, alternatív felderítő tartályok is integrálhatók rá, például a RecceLite és a Vinten Vicon 70 sorozatú 72C tartály. A felderítő tartályok kiválasztása a Gripen részéről teljes mértékben a vevők szempontjain és igényein alapul.

Barát vagy ellenség?

A magyar Gripenek barát-ellenség felismerő rendszerrel (IFF) rendelkeznek annak érdekében, hogy a légi hadműveletek során elkerülhető legyen a saját szövetséges repülőgép elleni „baráti tűz", és maximalizálható legyen a fedélzeti lokátor és a fegyverzeti rendszer hatékonysága. A Gripen a NATO szabványnak megfelelő kérdező-válaszoló rendszert alkalmazza olyan kombinált kérdező-válaszoló (CIT) egységgel, amely együttműködik a fedélzeti lokátorrendszerrel, a repülőgépvezető fülkében levő vezérlő elemekkel és kijelzőkkel.
Az IFF rendszer azonosítja a Gripen repülőgépet a baráti szövetséges erők számára, továbbá azonosítja és osztályozza a saját érzékelői által felderített ellenséges célokat.

Az Mk.XII IFF rendszer szerkezeti kialakításának köszönhetően biztosítja a kérdező-válaszoló funkciókat, beleértve a biztonsági működési üzemmódot, az „S üzemmódot", valamint a második szinten a polgári válaszadó funkciót.
A rendszer fontos helyzetismereti információkat biztosít a repülőgépvezetőnek, valamint a légi és földi irányítási, illetve a parancsnoki vezetési rendszernek. Ezáltal hozzájárul a repülőgépek általános biztonságának és túlélési stratégiájának növeléséhez.

A pilótafülke

A Gripen pilótafülkéjében három színes, nagyméretű, többfunkciós kijelző található (MFD), széles szögű, sisakra szerelhető kijelzővel (Head-Up Display HUD) és holografikus összekötő egységgel. A hatékony ember-gép kapcsolat jelentősen megkönnyíti a pilóta munkáját, főként harci helyzetben. Ez a Gripen pilótájának kiváló helyzeti előnyt és páratlan működési hatékonyságot biztosít, továbbá megnöveli a taktikai döntéshozatalhoz rendelkezésre álló időt, amelynek eredményeképpen a pilóta maximális mértékben kihasználhatja a vadászgép és a fegyverzeti rendszer képességeit.

A fülkében nincsenek analóg műszerek: a Gripen az egyetlen olyan, jelenleg szolgálatba állított többfunkciós repülőgép, mely teljes mértékben digitális műszerekkel felszerelt fülkével rendelkezik. A fülke műszerei csak azokat az információkat jelzik ki, amelyekre valóban szükség van, és elsőként alkalmaz nagyméretű, színes, többfunkciós kijelzőket. A Gripen három teljesen színes, aktív, többfunkciós, folyadékkristályos kijelzője háromszor nagyobb, mint a kijelzők korábbi generációi. A kijelzők a repülőgépvezető számára megjelenítik a műveletekkel és bevetésekkel kapcsolatos összes információt.
A tervezésnél figyelembe vették az éjjel látó szemüvegek használatát, ami jelentősen növelte a repülőgép hatékonyságát éjszakai harci alkalmazás esetén az éjjel látó szemüvegek alkalmazásával.

Az integrált HOTAS rendszer (Hands On Throttle and Stick – kezek a gázkaron és a botkormányon) lehetővé teszi a repülőgépvezető számára a megfelelő lokátor üzemmód kiválasztását, a célzást a fegyverekkel, a fegyverek különböző üzemmódjainak, valamint a repülőgépvezető fülke kijelzők adattartalmának meghatározását, olyan módon, hogy ne kelljen felemelnie kezét a gázkarról és a botkormányról. Ez megnöveli a pilóta tevékenységének hatékonyságát, ugyanakkor csökkenti a munkaterhelést, ezáltal biztosítva a bevetések sikerét.

Adatátvitel

A magyar Gripenek rendelkeznek a NATO szabványnak megfelelő Link 16 rendszerrel is: ez egy olyan biztonságos, digitális adatátviteli rendszer, melynek segítségével a repülőgépek navigációval, fedélzeti rendszereikkel, a fedélzeti lokátorral és fegyverzettel kapcsolatos helyzetre, állapotra vonatkozó adatai más NATO repülőgépek, valamint a parancsnoki és irányító központok között küldhetők és fogadhatók. A Link 16 alkalmazása növeli az elérhető harcászati információk mennyiségét a pilóta részére, aki valós idejű lokátor- és céladatokat fogadhat, illetve küldhet más, a frontvonalon működő légi és földi erőknek, nyílt beszéd általi kommunikáció használata nélkül. Következésképpen ez javítja a bevetések sikerét és a repülőgépek túlélőképességét.

A Svéd Légierő az ötvenes években kezdte meg az adatátvitel használatát a Draken repülőgépek egyirányú adatátviteli rendszerével. A képesség növelés érdekében a Viggen vadászrepülőgépeken bevezették a ’fighter link’ rendszert. Ez lehetővé tette, hogy az azonos, vagy különböző harcrendben résztvevő repülőgépek információkat közölhessenek saját helyzetükről, céladatokat különböző célcsoportokról, a saját fegyverzet és az üzemanyag mennyiségéről, valamint szöveges üzeneteket küldjenek. Ezt a képességet továbbfejlesztették a Gripenen egy hazai harcászati információs adatátviteli rendszerrel (Tactical Information Data-Link System – TIDLS). A TIDLS rendszer valós idejű harcászati adatcserét tesz lehetővé az együttműködő egységek között.
Az adatátvitel hatékonyabbá teszi a harcászati műveleteket, és eközben csökkenti az ellenséges fegyverzeti rendszerek általi fenyegetettséget: lehetővé tesz olyan harcászati módszerek alkalmazását is, mint például az ellenség lokátor csöndben történő megközelítése.

A radar

A Gripen célbefogó rendszerének/fegyverzetének elsődleges érzékelője a nagy hatótávolságú Ericsson PS-05/A radar. A Gripen gépeken elhelyezett nagy hatótávolságú, kompakt, nagyteljesítményű, több módozatú, impulzus doppler radar nagy megbízhatóságú, magas felbontású, kiváló látóképességgel rendelkezik, és bármely típusú légvédelmi, levegő-föld és felderítési bevetést képes kezelni.