Modernizálódó repülésbiztonság

A 2016-ban indult és teljes egészében Európai Uniós támogatásból megvalósult VOLARE projekt egy sokrétű repülésbiztonsági kutatás volt, amelyet a „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” tárgyú felhívásra írtak ki. „Az volt a cél, hogy a különböző kisebb, adott esetben elszigetelt kutatásokat folytató intézeteket és kutató-helyeket megerősítsék és erőforrásokhoz juttassák. Természetesen mindezt úgy, hogy a pályázati időszakban már hozzanak tudományos eredményeket, a későbbiekben pedig be tudjanak csatlakozni nemzetközi pályázatokba. A VOLARE-nek öt éves fenntartási időszaka van, amely arról szól, hogy további tudományos kutatási eredményeket mutassunk fel, illetve a beszerzett eszközöket hasznosítsuk saját kutatásainkban és az oktatásban, valamint más kutató szervezetek és intézmények számára is felajánlhatjuk azokat” – mondta dr. Palik Mátyás ezredes.

A pályázat kutatói három kiemelt kutatási területen dolgoztak. „A projekt egyik kutatási területe a repülés humán tényezőinek vizsgálatával foglalkozott. Vizsgálati módszereket állítottak össze, teljeskörűen elemezték a várható egyéni teljesítmény jellegzetességeit - többek között - a stresszreakcióra adott válaszokat. Komplex vizsgálati és diagnosztikai rendszerekkel vizsgálták a pilótákat, a repülésirányítókat, a repülőműszaki szakembereket munkavégzés közben és laboratóriumi körülmények között is. A légiközlekedés - amely húzó ágazat, hiszen világszinten közel tíz százalékát adja a GDP-nek - meghatározó tényezője a repülésbiztonság. A biztonságot garantálni kell, ezért mind az emberek, mind a repülőeszközök, a technológiák és az eljárások többszörösen túlbiztosítottak. Ma már „ad hoc” módon, mint a repülés kezdetén, nem lehet új eredményekkel előállni. Napjainkban is szükséges lehet bármin javítani, fejleszteni, de erre csak tudományosan megalapozott kutatásokkal van lehetőség, amihez komoly kutatási infrastruktúra kell” – hangsúlyozta.

„A másik kiemelt kutatási terület az újfajta, környezetvédelmi és gazdasági szempontokat is figyelembe vevő, alternatív tüzelőanyag fajták kiválasztása és a repülésben való alkalmazhatóság vizsgálata volt. Ezen kívül a repülőtereken folyó műveletek jelenleginél környezetbarátabb módszereinek feltárása is szerepelt a célok között. A kutatók vizsgálták a témába vágó műszaki, illetve környezetbiztonsági problémákat. Repülésbiztonsági szempontból fontos, hogy ezek az újszerű üzemanyagok mennyiben károsíthatják a hajtóműveket, milyen kockázatok léphetnek fel használatuk során. A hosszútávú cél pedig az volt, hogy tanácsadói oldalról nyújtsanak segítséget a légiközlekedésben résztvevő szervezetek - köztük a Magyar Honvédség és más vállalkozások – számára az alternatív üzemanyagokra való átállásban. Mindenki által jól ismert tény, hogy a gazdaságosan kitermelhető fosszilis tüzelőanyag készletek előbb-utóbb kimerülnek, így idővel valamilyen új, környezetkímélő, ugyanakkor gazdaságos üzemeltetési rendszert kell bevezetni. Ezen a területen is sikerült komoly kutatási infrastruktúrát beszerezni, többek között adatgyűjtő és feldolgozó, valamint szimulációs szoftvereket és egy komplett repülőgép-teszt hajtóművet” – mondta a dékánhelyettes.

„A harmadik kutatási terület a pilóta nélküli repülőgépekkel, a drónokkal foglalkozott. Utóbbira nem a légiközlekedés eszközrendszereként, hanem szenzorokat hordozó platformként tekintettünk. Kiemelkedő nemzetközi eredményeket, új eljárásokat és technológiákat sikerült a kutatásban résztvevő kollégáimnak megvalósítani. A repülésbiztonságot a környezeti hatások nagymértékben befolyásolják. Repülésmeteorológiai szempontból a legnagyobb probléma, hogy a légkör alsó rétegéből viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. A repülésben résztvevők támogatásához fontos tudni azt, hogy hol, milyen mennyiségű csapadék esik, vagy milyen légáramlatok vannak. A beszerzett pilóta nélküli légijárművekre különböző légköri mérésekre alkalmas szenzorokat illesztettünk, így gyűjtöttünk be meteorológiai információkat, melyeket a felhő alapú rendszerekben dolgoztunk fel. Ez egy viszonylag új megközelítés a világban, még kevesen foglalkoznak vele, de jelentős lehetőségeket rejt magában” – avatott be.

A dékánhelyettes azt is elárulta, mi a kutatások katonai és össztársadalmi haszna. „A társadalmi haszon mindig a felhasználónál, az emberi oldalon jelentkezik. Embereket válogatunk ki, embereket alkalmazunk, akik az adott területen megfelelnek az elvárásoknak. Nem az iskola elvégzése után derül ki egy pilóta- illetve repülésirányító növendékről, hogy alkalmas-e a repülésre, hanem már a felvételije előtt. A drágán kiképzett légiközlekedési szakembereket - akik speciális technológiákkal dolgoznak és rengeteg repülés és irányítási folyamat van mögöttük - meg kell tartani. Ehhez olyan körülményeket kell számukra teremteni a levegőben és a munkahelyen, amellyel tényleg biztonságos körülmények között, hosszú évekig dolgozhatnak” – mondta.

A projekt mindhárom területén foglalkoztattak hallgatókat is, akik részt vettek a kutatásokban, a tudományos konferenciákon, valamint előadásokat tartottak. Ugyan a COVID-19 okozta világjárvány megnehezítette a kutatások utolsó évét - hiszen sok tervezett nemzetközi rendezvény elmaradt - a hallgatók így is tanulhattak az együttműködésből.

Azoknak a diákoknak, akik érdeklődnek a repülésbiztonság iránt, a dékánhelyettes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar állami légiközlekedési alapképzési szakát javasolja. Azt is elmondta, milyen követelményeknek kell megfelelnie annak, aki ezen a területen szeretne elhelyezkedni.

„Komoly fizikai és pszichikai igénybevétel jellemző erre a szakmára. A hangsebesség feletti repülőgépekkel magasba emelkedő pilótáknál fontos a makulátlan egészségi állapot, a gyors döntési képesség, az extrém túlterhelések elviselése. Az irányítók esetében kiemelt jelentősége van a figyelemmegosztásnak, a jó koncentrációs képességnek és a gyors döntéseknek ugyancsak. Ezekre a szakirányokra csak sikeres repülőorvosi alkalmasság megléte esetén nyerhetnek felvételt a jelentkezők” – avatott be.

A maszk nélküli fotók még a koronavírus-járvány előtt készültek.