Moszkva a NATO erők korlátozását javasolja
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2010. október 29. 8:11Oroszország el akarja érni, hogy a a NATO az új tagállamok területén ne helyezzen el ,,jelentős katonai erőket” – ezt tartalmazza az a megállapodás-tervezet, amelyet Szergej Lavrov külügyminiszter adott át a NATO vezetésének, s amellyel kapcsolatban az orosz fél javasolta a telepíthető katonai erők felső határának kijelölését – jelentette a Kommerszant című orosz lap szerdán.
A cikk szerint kedden Moszkvában tárgyalt Philip Gordon amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Ivo Daalder, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a novemberre tervezett Oroszország-NATO csúcsról, s arról, hogy ezt megelőzően még felkeresi az orosz fővárost Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A megbeszélésen azonban első sorban arról volt szó, hogy Oroszország olyan megállapodást szeretne elérni, amely kötelezi a NATO-t, hogy a Szovjetunió szétesése után csatlakozott új tagállamok területén ne helyezzen el „jelentős katonai erőket", s ezt a fogalmat meg kell tölteni konkrét tartalommal. A tervezetet a hírek szerint Lavrov még tavaly decemberben átadta Rasmussennek. Ezt akkor nem hozták nyilvánosságra, de a tárgyalások azóta is folynak – írta a lap.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a Kommerszant kérdésére elmondta: az orosz fél arra törekszik, hogy az új NATO-tagállamok területén átláthatóbb legyen a katonai tevékenység szintje, ilyen meghatározott szint ugyanis a régi tagállamokban nem létezik. Mint Rjabkov mondta, az 1999-től kezdve csatlakozott országokról van szó, amelyek a Varsói Szerződés és a Szovjetunió széthullása után olyan NATO-hoz csatlakoztak, amely őrizte a Szovjetunió idején kidolgozott funkcióit. „Azóta azonban a NATO korszerűsödik, vagyis számunkra változik a katonai helyzet. Úgy véljük, ha nem áll fenn a konfliktus veszélye, célszerű kidolgozni Oroszország számára katonai garanciákat" – mondta.
Egyelőre azonban nem határozták még meg, mit kell érteni a „jelentős katonai erőkön", bár az orosz félnek van erről konkrét elképzelése: korlátozná az állandóan állomásoztatható katonák, repülőgépek, helikopterek, tankok, páncélozott járművek és a 100 milliméternél nagyobb kaliberű tüzérségi eszközök számát, kivételt engedve a biztonságot fenyegető, különleges helyzetek esetére. Dmitrij Rogozin orosz ENSZ-nagykövet szerint ez biztosíthatná katonai téren a lehető legnagyobb kölcsönös bizalom alapját a NATO átalakulása és az orosz hadsereg reformja közepette.
A lap rámutatott: Moszkva nem tud a NATO-val saját katonai tömböt szembeállítani, mivel a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) egyenlőre nem felel meg a feladatnak, s ezért fontos lenne egy olyan jogilag kötelező dokumentum, amely garantálja, hogy Oroszország és a NATO nem tekinti ellenségnek egymást, s hogy egyiknek sincsenek agresszív tervei. Mindez politikai szinten szerepel is az 1997-ben kötött és a tagállamok által 2002-ben aláírt dokumentumban.
A lap magas rangú diplomatákat idézve azt írta: mivel a NATO terjeszkedik, Oroszország pedig nem, a megállapodásban a szövetségnek kellene kötelezettségeket vállalnia.
