MQ–9 Reaper az első pilóta nélküli csapásmérő repülőszázadnál

Történelmi védelmi szerződés Észtországban. Február 28-án Észtország aláírta történelme legnagyobb, a légvédelem korszerűsítéséről szóló, 64 millió eurós fegyverbeszerzési szerződését a francia MBDA, valamint a svéd SAAB AB alkotta konzorciummal. A Giraffe AMB radarokat (képünkön) és Mistral rakétákat is tartalmazó rendszer első elemei várhatóan 2008 közepén érkeznek az országba, míg a komplett felszerelés 2009-ben kerülhet a balti állam tulajdonába. A tender győztesét még a múlt év decemberében hirdették ki; a brit BAE Systems, az EADS, illetve az olasz Finmeccanica közös tulajdonában lévő MBDA, illetve a SAAB AB az amerikai Raytheon vállalatot megelőzve nyerte el a nagy értékű megrendelést.

A Northrop–EADS a KC-30-assal száll versenybe. A Northrop Grumman és az EADS képviselői március 28-án hivatalosan is bejelentették, hogy a közösen fejlesztett KC–30 típusú repülőjükkel (illusztrációnkon) indulnak az USA légierejének tankerbeszerzési tenderén. A gép, amely az Airbus 330A katonai változata, a Boeing-cég KC–767-esével verseng majd a jelentős összegű szerződés elnyeréséért. A Northrop–EADS győzelme esetén hozzávetőleg 1000–1500 munkahely jönne létre az összeszerelést végző alabamai Mobile cégnél, országszerte pedig akár 2500 új állást eredményezhet e két vállalat sikere. A kilenc cégből álló Northrop–EADS-csoport több tagja – például a Honeywell és a Smith’s Aerospace – viszont akkor sem maradna megrendelés nélkül, ha a Boeing győzne. Az utóbbi cég becslése szerint a KC–767-es hozzávetőleg 85 százalékban lenne amerikai gyártmány (ez az arány a KC–30-as esetében alig haladja meg az 50 százalékot), a munka legnagyobb részét Washington államban, illetve a Kansas állambeli Wichitában végeznék. Szintén a Boeing mellett szól, hogy termékük olcsóbb; a KC–767-es 130 millió dollárra becsült piaci értékét hozzávetőleg 30 millióval haladja meg a KC–30-as ára. A légierő tisztségviselői szerint várhatóan még az év vége előtt győztest hirdetnek, ennek nyomán – az öregedő KC–135-ös tankerflotta felváltásának első lépéseként – 179 gép vásárlására kerülhet sor. Mivel a légierő 500 repülőt készül lecserélni újakra, a költségek elérhetik a 100 milliárd dollárt is.

A harckocsik tovább élnek. A harckocsik piaca (The Market for Tanks) című éves elemzésében a Forecast International (FI) Weapons Group azt prognosztizálja, hogy a nemzetközi piac igényeit kielégítendő, több mint 7600 új páncélost gyártanak 2016-ig, hozzávetőleg 31,5 milliárd dollár értékben. A dokumentum megállapításai szerint a felhasználók jelentős összeget költenek majd a modernizációra is. Dean Lockwood, az FI elemzője elmondta: 2006-ban az USA védelmi minisztériuma nagyságrendileg összesen 2,5 milliárd dollárért kötött szerződéseket M1 Abrams típusú páncélosai (felvételünkön) karbantartására, modernizálására; ez az összeg közel a 80 százaléka az említett esztendőben a nemzetközi piacra került új harckocsik 3,176 milliárd dolláros értékének. Az FI szerint a pakisztáni Al Khalid, a kínai Type 98 és az orosz T–90-es megtartja együttes piaci részarányát, így a világon gyártott összes új harckocsi 44,96 százaléka e három típus valamelyike lesz 2016-ig. Úgy tűnik tehát, hogy immár végérvényesen lezárult az USA és Európa hegemóniája a nemzetközi piacra gyártott új páncélosok területén. E két kontinens vezető cégei mindamellett még mindig éreztetik jelenlétüket. A Reinmetall–120, 120 milliméter űrméretű, sima csövű tüzérségi eszköz, a csúcstechnikát képviselő Leopard–2, vagy a harctereken már bizonyított M1A1/A2 Abrams továbbra is alapjaiban határozza meg a harckocsitervezést, világszerte – áll az elemzésben.

Összeállította: Feith László