Mumbai destabilizálta Ázsiát

A Mumbaiban (korábbi nevén Bombay, ami portugálul jó öblöt jelent) a múlt héten elkövetett merényletsorozat sokban hasonlít a Bali szigetén évekkel ezelőtt elkövetett terrortámadáshoz – mondta a honvedelem.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: az elkövetők bebizonyították, hogy képesek egy indiai luxushotel ellen is egy olyan támadást elkövetni, melynek fő célpontjai a külföldiek voltak. A terrortámadás fő politikai következménye, hogy az országban fokozódik az ellentét a hindu és a muzulmán lakosság között. Ugyanakkor a terrormerénylet átvitt értelemben az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael ellen is irányult. A merénylet áldozatai után az indiai kormány 10 ezer dollár kárpótlást fizet, míg a sebesültek után 5 ezret. Ez hatalmas összegnek számít a térségben.

A nyugati világ hajlamos csak a Mumbaiban elkövetett három nagy merényletre gondolni, amikor az Indiában elkövetett terrorcselekményeket elemzi, azonban az országban hetente-tíznaponta követnek el kisebb nagyobb támadásokat – hangsúlyozta Nógrádi György. A több mint 170 áldozatot követelő minapi merényletet megelőzően pedig Kabulban éppen az indiai nagykövetség ellen követtek el támadást, amiben hatvanan haltak meg. Ez azonban jóformán elkerülte a nyugati világ figyelmét, hiszen csak indiaiak voltak az áldozatok. Ugyan Mumbai egy 16 milliós metropolisz, de a támadás egy 3-4 kilométer sugarú körön belül zajlott le, teljesen megbénítva a várost.

Ennek okait jelenleg is kutatják.

India szempontjából szörnyű lett volna, ha a merénylők között vannak nemzeti kötődésűek is – mutatott rá Nógrádi György, aki úgy fogalmazott: ennél már csak az szörnyűbb, ha külföldiek követték el a támadást. Valamennyi terrorista muzulmán volt. A szervezettséget jelzi, hogy egyetlen arab származású sem volt közöttük. Mára bebizonyosodott, hogy a merénylőket Afganisztánban képezték ki, a pakisztáni titkosszolgálat segítségével. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: hihető, hogy a pakisztáni politikai vezetés erről nem tudott. Ugyanakkor a pakisztáni titkosszolgálat gyakorlatilag minden muzulmán szervezettel tárgyal. India szempontjából rossz hír, hogy valahányszor be akartak épülni egy-egy ilyen sejtbe, azt azonnal felszámolták, s az emberüket a helyszínen kivégezték.

Mind a két korábbi, mind pedig a mostani mumbai merényletről kiderült, hogy Pakisztán érintett benne – fogalmazott Nógrádi György. A nemzetközi kiterjedtséget pedig az jelzi, hogy az a hajó, amivel behajóztak a terroristák, vietnami bejegyzésű. Ez a hajó egyébként a merénylet előtt háromszor kötött ki Mumbaiban. A merénylet kapcsán erős amerikai nyomás nehezedik a pakisztáni vezetésre, ami azonban nagyon gyenge – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint azonban nem egyszerű Washington helyzete. Az afganisztáni helyzetet ugyanis nem lehet Pakisztán részvétele nélkül rendezni. A merénylet következtében máris kiéleződött a pakisztáni-indiai viszony.

Nógrádi György hangsúlyozta: mint az várható volt, az indiai kormány csapatokat vont össze Kasmír térségében. Ebben a régióban a kilenc feltöltött pakisztáni hadosztály közül hat már állomásozik. A pakisztáni vezetés ugyanakkor közölte, hogy kész újabb 100 ezer katonát a térségbe vezényelni. Ezt a kontingenst ugyanakkor a pakisztáni-afganisztáni határról vonnák el, ami jelentősen megnehezítené a NATO-csapatok helyzetét. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: egyértelmű volt, hogy az indiai kormány nem tárgyal majd, hanem támadásba lendül. Azonban ennek során számos hibát követtek el, volt, hogy saját katonáikra lőttek.

A mumbai merénylet azonban számos más kérdést is felvet. Tudható, hogy az amerikai titkosszolgálat már szeptemberben értesítette az indiai kormányt arról, hogy merényletet készülnek elkövetni Mumbaiban. Sőt. A pontos helyszínt is megadták. Ez a jelentés azonban egy hétig „feküdt" Új-Delhiben. Ezt követően a mumbai hatóságok megkapták a kellő információkat, s egy rövid ideig kiemelten védték a szállodát. Nógrádi György szerint mindez felveti az indiai hatóságok felelősségét is. Nem véletlen, hogy a belügyminiszter, a nemzetbiztonsági bizottság vezetője már le is mondott. A terroristáknak egyébként a szállodában is voltak beépítette emberei, akik nagy mennyiségű fegyvert és palackozott ivóvizet halmoztak fel, ami azt jelzi, hogy egy hosszú ideig elhúzódó ostromra is felkészültek.

Jól látható jelei vannak annak, hogy milyen feszültté vált a viszony Pakisztán és India között. Utóbbi állam a pakisztáni partok előtt összevonta flottáját – mondta Nógrádi György, aki szerint a két ország között bármilyen konfliktus elképzelhető, csak nukleáris háború nem. Pakisztán pedig indiai katonákra lőtt. India azonban nem viszonozta a tüzet. Jelenleg csak verbális háború zajlik – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Ugyanakkor vannak jelei a tárgyalásnak is a két állam között, hiszen a tervek szerint a pakisztáni titkosszolgálat vezetője Indiában tárgyalt volna. A tárgyalások azonban alacsonyabb kezdődnek majd meg. Ennek oka abban keresendő, hogy a pakisztáni államfő nem tudott erről a lépésről.

A közel-keleti, iráni, afganisztáni válsággócok mellé a mumbai merénylet után India és Pakisztán is felzárkózott. Nógrádi György kiemelte: ezzel Ázsia jelentős része destabilizálódott. A kialakult helyzetben a két állam egyedül az Egyesült Államokat fogadja el közvetítőként, azonban a jelenleg még hatalomban lévő Bush-kabinetet nem tekinti tárgyalópartnernek. Ezért – bár üdvözlendő, hogy Condoleeza Rice a térségbe utazott, nem lesz egyszerű dolga – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Pedig szükség lenne a helyzet rendezésére, hiszen várhatóan mind a két országban megerősödnek a szélsőségek. Sőt egyéb zavaró tényezők is rontják a két ország viszonyát. Az indiai kormány ugyanis jó viszonyt ápol a Karzai-kabinettel. A merénylet következtében pedig tovább javul az indiai-amerikai viszony, míg a pakisztáni jelentősen romlik.