Musarraf januárra rendeződést ígér

Pervez Musarraf pakisztáni elnök bejelentése szerint november 15-én feloszlatják a pakisztáni parlament alsóházát, és még 2008. január 9. előtt megtartják a választásokat. Az elnök szerint a választások időpontjának végső jóváhagyása a nemzeti választási bizottságon múlik. Musarraf egyúttal közölte, hogy lemond hadsereg-főparancsnoki tisztségéről, és új elnöki hivatali esküjét civilként fogja letenni.

George W. Bush amerikai elnök még szerdán közölte: a választások mielőbbi megtartására és arra szólította fel telefonon Musarrafot, hogy mondjon le katonai vezető tisztségéről.
Az alsóház feloszlatásának most bejelentett időpontja megegyezik azzal, amit még a november 3-án bevezetett rendkívüli állapot előtt kitűztek Pakisztánban. Ez utóbbi feloldásának időpontjáról azonban Musarraf nem nyilatkozott, csupán a terrorizmus elleni harc fokozását hirdette meg. Az elnök szerint a rendkívüli állapot felhatalmazást ad a hadsereg bevetésére az iszlamista harcosok ellen az északnyugati térségben.
Az államfő kijelentette: nem sértette meg az ország alkotmányát a rendkívüli állapot bevezetésével, amelyet azzal indokolt, hogy “a szabad és tisztességes választások légkörének biztosításához volt rá szükség".

Más vélemények szerint ugyanakkor a rendkívüli intézkedés célpontja a pakisztáni világi ellenzék, a független bíróságok és a sajtó. Az elmúlt napokban több ezer embert őrizetbe vettek, számos bírót menesztettek, és az állami televízión kívül más csatorna nem sugározhat híreket. Musarraf határozottam elutasította a demokrácia melletti elkötelezettségét érő bírálatokat, és nem mentegetőzött az igazságszolgáltatás lefejezése miatt. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a nyugati államok nem függesztik fel a Pakisztánnak nyújtott segélyeket a rendkívüli intézkedésekre hivatkozva.

Nem kell félni a nukleáris fegyverek miatt 

A pakisztáni nukleáris fegyverek biztonságban vannak és nem áll fenn annak veszélye, hogy az afganisztáni tálibok vagy az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózathoz kötődő harcosok megkaparintsák őket – közölte az iszlámábádi külügyminisztérium szóvivője. Mohamed Szadik szóvivő, aki John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet és más washingtoni illetékesek aggodalmaira válaszolt, leszögezte: több szintű az e fegyverek feletti parancsnokság és ellenőrzés, éppen ezért nem kerülhetnek mások kezébe. “A pakisztáni nukleáris program nagyon jól őrzött" – mondta Szadik, és hozzátette: határozottan elutasít ezzel kapcsolatban minden más véleményt.

Katonai szakértők szerint a dél-ázsiai ország nukleáris arzenálja 30-80 bombából és robbanófejből állhat. Amerikai külpolitikai szakértők – kutatóintézetek munkatársai, volt külügyi dolgozók – körében felmérést végeztek a minap arról, hogy megítélésük szerint mely országokból kerülhet atomtechnológia terroristák kezébe, és túlnyomó többségük Pakisztánt említette első helyen. A Bush-kormány által ilyen szempontból legveszélyesebbnek tartott Irán csak a negyedik helyre került e felmérésben. Az aggodalmak nem véletlenek, hiszen a pakisztáni atombomba atyja, Abdul Kadir Khan vezetésével működő nukleáris feketepiaci hálózat leleplezése megmutatta a nemzetközi ellenőrzőprogramok gyengeségét, mára nem lehet figyelmen kívül hagyni egy katasztrofális tömegpusztító fegyverrel elkövetett terrortámadások lehetőségét. Mint az kiderült, Khan a pakisztáni atombomba kifejlesztése után a kifejlesztett technológiák exportjába kezdett, elárulva különböző atomtitkokat Líbiának és Iránnak is, de az észak-koreai fejlesztésekhez is szinte biztos, hogy köze volt.