Nagy-Britannia nagyobb hozzájárulást kér Németországtól Európa védelméhez

Philip Hammond brit védelmi miniszter német kollégájával, Thomas de Maiziere-rel folytatott május 2-ai, szerdai berlini tárgyalásai után azt mondta, hogy Németország abszolút számokban ugyan csak kicsivel költ kevesebbet védelemre, mint Franciaország és Nagy-Britannia, de ez az összeg gazdasági teljesítményéhez mérten jóval kisebb.

Nem azt várja Németországtól, Európa legnagyobb gazdaságától – fejtegette Hammond -, hogy az általános takarékosság idején költsön többet védelemre, de szavai szerint lenne elég tér a német fegyveres erők hatékonyságát erősíteni.

Az Egyesült Államok régóta panaszolja, hogy legtöbb európai szövetségese, köztük Németország nem teljesíti azt a NATO-tagságból fakadó kötelezettségvállalását, hogy bruttó hazai termékének (GDP) 2 százalékát hadi kiadásokra fordítsa. Európában csak Nagy-Britannia, Franciaország, Görögország és Albánia tesz eleget ennek a követelménynek. Nem valószínű azonban, hogy az európai országok többsége – államháztartási hiányának csökkentésén fáradozva – képes lenne a közeljövőben az elvárt szintre emelni katonai kiadásait.

Hammond mindazonáltal dicsérte Németországot azért, hogy sorkötelezettségen alapuló hadseregből hivatásos haderőt formált, és jelentős mértékben hozzájárul a NATO külföldi misszióihoz a Balkánon és Afganisztánban: ez utóbbi helyen a német kontingens a harmadik legnagyobb az amerikai és a brit után.

Tavaly azonban Németország megdöbbentette szövetségeseit azzal, hogy tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsában a líbiai katonai akció szavazásánál, és szilárdan távol tartotta magát a Franciaország és Nagy-Britannia által vezetett líbiai légi hadjárattól. Hammond a líbiai beavatkozás ügyében tanúsított német magatartást „apró visszalépésnek" minősítette egy aktívabb és felelősségteljesebb Németország felé vezető úton, amelynek végén Berlin szerinte megszabadul azoktól a II. világháború miatt rögzült, önként vállalt tilalmaktól, hogy nem küldhet katonákat külföldre.