Nagyapáink „Mohácsa”, a Don-kanyar

1943 januárjában a don-kanyari Voronyezsnél a 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült. Kevés olyan tragédiája van a magyar történelemnek, ami akkora létszámú halott, sebesült, eltűnt és fogságba esett katonát eredményezett, mint a doni áttörés.

1943. január 12-én indult meg az urivi hídfőnél a szovjet hadsereg ellentámadása a Don folyó mentén. A német követelésre a keleti frontra küldött Magyar Királyi 2. honvéd hadsereg a doni áttörés során szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeit. Körülbelül 45-50 ezren haltak hősi halált, legalább ugyanennyien megsebesültek vagy eltűntek, 28 ezer ember hadifogságba esett.

A doni áttörésben hősi halált haltak emlékére ökumenikus istentiszteletet rendeztek Győrött az Evangélikus Öregtemplomban. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület Győri Szervezete és a Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ gimnáziuma által szervezett megemlékezésen az istentiszteletet követően ünnepi emlékműsor és koszorúzás szerepelt. Az eseményen a légvédelmi rakétaezredet Fegyveres László alezredes képviselte.

Szombathelyen a Martineum Felnőttképző Akadémia udvarán lévő pápai keresztnél január 13-án délelőtt kezdődött az önkormányzat, a Recski Szövetség Nyugat-dunántúli Szervezete és a Szombathelyi Egyházmegye közös megemlékezése. Felvonták a nemzeti lobogót, majd a hősök és az áldozatok emléke előtt tisztelegve a pápai keresztnél a kegyelet virágait Kovács Ferenc mérnök alezredes, parancsnokhelyettes helyezte el.

Ezt követően a résztvevők átvonultak a Kálvária templomba, ahol szentmise keretében emlékeztek a doni harcokban részt vett magyar katonákra. Homíliát mondott és a szentmisét celebrált Brenner József püspöki helynök.