Nagymacskával az utakon

A vezetési gyakorlatoknak jól felépített rendszere van: a katonák először szimulátorok segítségével sajátítják el a több, mint 70 tonnás jármű vezetésének alapjait, amit közúton, s végül terepen történő gyakorlatozás követ. A közúti közlekedés különös jelentőséggel bír, hiszen egy esetleges mozgósításkor sokkal gyorsabb alternatíva a terephez képest, ehhez azonban a harcjárművezetőknek rutint kell szerezniük a mindennapos, általános forgalomban is.

A vezetési gyakorlat különlegességéhez hozzájárul az is, hogy a közúti vezetési gyakorlat eddig nem volt bevett kiképzési feladat a Magyar Honvédség katonái számára. A régi szovjet haditechnikai eszközök – lévén lánctalpasok – csak előre leterített gumiszőnyegen közlekedhettek aszfaltozott úton, ugyanis – különösen a nyári időszakban – visszafordíthatatlanul roncsolták volna azt. A korszerű eszközöknél gumitalppal küszöbölték ki ezt a problémát, így semmilyen kárt nem okoz a járművek közúti használata.

Az új kihívás már nem is olyan új, a harcjárművezetők a korábbi, Leopard 2A4 típusnak köszönhetően már ismerik a „járművet”, így csak a két típus közötti minimális különbségekhez kellett hozzászokniuk.