Nemcsak fizikálisan, hanem pszichésen is fel kell készülni a kihívásokra

A gyakorlatok – jelen esetben a január 18-20. között megtartott zárógyakorlat – célja, hogy a lehető legjobban felkészítse a katonákat egy esetleges válsághelyzetre. A gyakorlatvezetőség mindig odafigyel, hogy egy-egy hasonló zárógyakorlat során olyan valósághű helyzeteket alakítsanak ki, amilyenekkel a katonák műveleti területeken találkozhatnak. „Természetesen teljesen tökéletesen nem tudjuk reprodukálni a kinti körülményeket, de mind a helyszíneket, mind a bejátszásokat olyan szempontok alapján választjuk ki, amik előfordulhatnak a műveleti területen” – mondta az alezredes.

Fontos, hogy egy-egy ilyen gyakorlat során nyomás alá helyezzék az állományt. „Nemcsak pszichésen, de fizikálisan is fel kell készülni azokra a kihívásokra, amik egy ilyen tömegkezelési feladatnál, eljárásnál rájuk hárulnak. Nagyon nehéz feladat ez, egyöntetűen kell tevékenykedniük, nem szabad elveszíteniük az önkontrolljukat. Minden esetben a parancsnok utasításainak és a meghatározott eljárásrendeknek megfelelően kell viselkedniük, és ezeket gondolkodás nélkül kell végrehajtaniuk, ami rengeteg gyakorlást igényel. A felkészülés sosem ér véget: ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a képességet, folyamatosan gyakorolni kell kint, a műveleti területen is.”

Az általános katonai felkészítésen túl a KFOR missziónál kiemelt szerepet kap a tömegkezelési eljárás: a zárógyakorlat során is e képességükről tettek tanúbizonyságot a katonák, amely alapból nem része a Magyar Honvédség kiképzési felkészítési irányának. „A magyar katonák műveleti területen tarthatnak tömegkezelési felkészítést más nemzet katonáinak is, ami azért is jó, mert a közös tapasztalatokat meg tudjuk egymással osztani és tudunk belőle tanulni” – ismertette a parancsnok. Hangsúlyozta: a tűziszony leküzdésére irányuló felkészítést (Molotov-koktélok elleni védelmet) a magyar katonák oktathatják is más nemzetek képviselőinek, mivel nagyon magas szintet értek el benne.

Rácz Szabolcs alezredes kifejtette: minden misszió egyedi. „A koszovói misszió legfontosabb jellemzője, hogy nagy létszámmal vagyunk jelen, szerteágazó a feladatrendszerünk, így a teljesen váratlan helyzetekre is fel kell készülnünk, és nagyon gyorsan kell az adott helyzetben reagálnunk. A kiképzettség és felkészültség szintjét folyamatosan magasan kell tartanunk, hogy az elvárásoknak megfeleljünk.” Hozzátette: a KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj felelőssége egész Koszovóra kiterjed.

Ahhoz, hogy valakit kiválasszanak a misszióba, meg kell felelnie egy emelt specifikus egészségügyi vizsgálaton. Ezt követően kezdődik a kiképzés, ahol kiváló teljesítményt kell nyújtania ahhoz, hogy bekerüljön a kontingens állományába.

A KFOR misszió veszélyességi besorolása alacsony. „Koszovó jelenleg egy nyugalomban lévő válsággóc, ahol nagyon gyorsan, rövid idő alatt változhat a helyzet és eszkalálódhat. Az elmúlt huszonkét évben, amióta a Magyar Honvédség alakulatai kint szolgálnak, többször is bebizonyosodott, hogy valóban történhetnek olyan események, amik rövid idő alatt alapjaiban változtatják meg a biztonsági helyzetet a térségben” – hangsúlyozta a 26. váltás parancsnoka.  

A katonáknak a térségi sajátosságokra is fel kell készülniük egy-egy misszió előtt. A harcászati ismeretek mellett az elméleti felkészülésre is hangsúlyt fektetnek: a helyi nemzetek kultúrájával, szokásaival is tisztában kell lenniük. A Magyar Honvédség 1999 óta van jelen a balkáni misszióban.

A magyar katonák magas elismertségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2021 októberétől első alkalommal Kajári Ferenc vezérőrnagy irányítja a nemzetközi missziót. A 26. váltás 2022 márciusában indul útnak. A több mint 400 fős kontingens gerincét az MH 5. Bocskai István Lövészdandár, 3. Lövészzászlóalj alkotja, a létszám más katonai szervezetektől érkezőkkel és területvédelmi tartalékosokkal egészül ki.