Nőnap Afganisztánban

Márai Sándor szerint: „Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás."  Van az évnek egy napja, amikor ez a varázsos rendhagyás a világon szinte mindenhol a nőkről szól. E nap története a múltba tekint vissza: a nők harcára a társadalom elismeréséért, az esélyegyenlőségért. Március 8-án nemcsak azokra a nőkre emlékezünk, akik a múltban megvívták küzdelmeiket, hanem azokra is, akik a jelenben kiállnak és bátran felemelik a hangjukat. Bár vannak országok, ahol a hangok még halkan szólnak, a jogokért vívott harc már mindenhol elkezdődött.

Afganisztánban a nők helyzete igen sajátságos. A jog és vallás szerint a nő egyenlő társa a férfinak, a gyakorlatban azonban ez még nem valósul meg. Baghlan tartományban – amely az MH Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) felelősségi területéhez tartozik – a nők helyzetének javítására létrehozták az afgán kormányzati irányítás alatt álló Nőügyi Hivatalt (Woman Affairs Department). Feladata a nők segítése, jogaik képviselete. Ehhez járult hozzá az MH PRT CIMIC-projektjének keretében beszerzett kétszáz ételcsomag és takaró, melyet a részleg nőügyekért felelős tiszthelyettese a hivatal igazgatójával közösen osztott szét a hátrányos helyzetű nők között.

Nem ez volt az egyetlen ünnepi pillanat: a hivatal kertjében több mint száz meghívott vendég sereglett össze Baghlan tartomány minden járásából, hogy együtt ünnepelje a nők napját. A megjelentek között volt kormányzati és vallási vezető is – mind azt képviselve, hogy elismerik a nők törekvéseit és sikereit, s hogy a jövőben még több figyelmet kell rájuk fordítani. Hiszen „az élet olyan, mint egy kert − és a nők a gondozói" − fogalmazott az egyik vallási vezető. „A nő a fény a családban, meg kell állítani és szüntetni az ellenük irányuló erőszakot − mert fény nélkül milyen lenne az élet?"

A női felszólalók beszédeikben hangsúlyozták: jogaikat végre érvényesíteni kell, az ellenük irányuló erőszakot pedig megállítani. Ameddig nem történik változás, az ígéretek csak üres szavak, frázisok maradnak. A városokban elindult egy folyamat, a falvakban azonban e téren nagyon elmaradott helyzetben vannak a nők.

A felszólalásokat iskolás lányok éneke, majd színházi előadás követte. Az ünnepséget igazi afgán lakomával zárták.

Az ünneplés nem csak Pol-E Khumri városban, hanem Camp Pannonia falain belül is zajlott. Az MH PRT-12 táborában szolgáló nőket Kerezsi Norbert alezredes, parancsnokhelyettes, valamint a vezetői állomány köszöntötték, és képeslappal, illetve afgán kendőkkel kedveskedtek nekik.