„Obama megakadályozhatja Amerika hanyatlását”

Barack Obama megválasztásával 200 éves hagyomány dőlt meg az Egyesült Államokban – jelentette ki Kiss László. A Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója az elnökválasztás eredményeit értékelő konferencián hozzátette: az első afroamerikai elnökjelölt győzelmével a 60-as évek polgárjogi mozgalmai diadalmaskodtak, s az eredmény tükrözi a világ és Amerika társadalmának változásait. A szakember arról is szólt, hogy számos társadalomtudós gyakorlatilag megváltóként tekint a demokrata elnökre. Így például Francis Fukuyama úgy vélekedett, hogy Barack Obama megakadályozhatja Amerika hanyatlását, Samuel P. Huntington pedig úgy fogalmazott, hogy érkezésével véget érhet az Amerikai Egyesült Államok szuperhatalmi státusza. Kiss László hangsúlyozta: az új elnökkel a nonpolaritás korszaka következhet be, vagyis a hatalom elosztása nem csupán az államok között lesz diffúzabb, de az állam szereplői között is.

Tények

A legfrisebb választási adatok szerint Barack Obama a választók 53 százalékának bizalmát nyerte el, míg a republikánus John McCainre 46 százalék szavazott – mondta Romsics Gergely. Az Amerika-szakértő hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a demokrata jelöltre 64 millióan, míg a republikánusra 56,5 millióan szavaztak. A fiatalok körében még meggyőzőbb volt Barack Obama fölénye, hiszen 66 százalékban rá adták le a voksukat. Ugyanakkor a 65 év feletti, idős korosztály is 45 százalékban támogatta az afroamerikai jelöltet. Mindez markáns győzelmet jelent, amit Barack Obama elsősorban a nőknek köszönhet – jegyezte meg Romsics Gergely. A férfiak esetében ugyanis csupán egy százalékos az eltérés Barack Obama javára. Ugyanakkor az első szavazók kétharmada a demokrata jelöltre voksolt.

A sajátságos amerikai választási rendszer miatt az összesített szavazatoknál fontosabb az úgynevezett elektori voksok mutatója. Ahhoz, hogy egy jelölt elnök lehessen 270 elektori szavazatra van szüksége. A jelenlegi feldolgozottság mellett Barack Obama 349 támogató szavazattal bír, míg John McCain 162 elektori voksot tudhat maga mellett. Romsics Gergely hangsúlyozta: ugyan vannak olyan körzetek – Missouri, vagy Észak-Karolina – ahol szoros az eredmény, ám a szavazatok újraszámlásása nem befolyásolja az eredményt. Jelenleg a szenátusban 56 helye van a demokratáknak. Négy hely még függőben van. Ha mindezt Barack Obama hívei nyerik meg, akkor majd nem lehet obstruálni őket. A szakértő arról is szólt, hogy a képviselőházban nem földcsuszamlásszerű a demokrata győzelem. Emiatt nem változik majd meg az úgynevezett koalícióépítési gyakorlat.

Következmények

Az új vezetés első feladata az elitváltás lesz. Romsics Gergely hangsúlyozta: fél éven belül háromezer kinevezés várható. Vannak olyan vélemények, hogy az elit kicserélésével a Clinton-éra második-harmadik vonala térhet vissza. Az persze kérdés, hogy mit tekintünk ennek. A szakértő szerint egy komoly törésvonal látható a két erő között. A republikánusok ugyanis azzal riogatnak, hogy akcionista, a szociálpolitika és a harmadik világ iránt elkötelezett garnitúra jöhet. Ahogy ott vélekednek Barack Obama ellenlábasai: jönnek az „Afrika-mentők". Ez is elképzelhető, de Romsics Gergely szerint a többséget egy innovatívabb politikusréteg adja majd.

A bizalmi posztokon korábban olyan nevek merültek fel, mint Richard Holbrooke vagy Zbiginew Brzezinski. Az kérdéses, hogy a jelenlegi védelmi miniszter, Robert Gates átmentheti-e magát. Romsics Gergely arról is szólt, hogy Barack Obama nem túl mélyen beágyazott politikus, ami miatt esetleg alkukat kell majd kötnie erős emberekkel. Ennek következtében ugyan könnyebben kormányoz majd, de csökken az autonómiája. A frissen megválasztott elnök ugyanakkor jelentős előnnyel indul Európában. Ugyanis a jelentős óvilági államokban 80 százalék körül alakul a támogatottsága. A várható külpolitkával kapcsolatban Romsics Gergely megjegyezte: fele-fele a kockázata a visszaütök és a bezárkózás elvének. Barack Obama határozottságát e téren kiemelten figyelik majd.

Lehetőségek

Az új elnöknek a gazdasági válsággal is szembe kell néznie. Ez a reformok tekintetében reményt ad. Azokat el lehet kezdeni, de nehéz lesz befejezni – mondta Romsics Gergely. A szakértő az új elnök tekintetében azt is megemlítette, hogy kiemelten kell figyelnie Teheránra és Moszkvára, amiatt, hogy a két ország elitje mit gondol politikájáról. Ugyancsak fontos feladata lesz majd Barack Obamának, hogy kezdjen valamit az Egyesült Államok klíma- és energiafogyasztási politikájával. A szakértő könnyebbségként jelölte meg, hogy a várható beavatkozások költségei majd csak a pénzügyi, gazdasági világválság lezajlása után jelentkeznek. Amerika tekintetében egyébként kiemelt kérdés a deficit kérdése.

Romsics Gergely megjegyezte: a hivatalos hiány a GDP 3 százalékát teszi ki. Ugyanakkor Amerikában keresztszámokban gondolkodnak. Ha a fenti adatot korrigáljuk az adósságállománnyal, akkor máris hét százalékra rúg a deficit. Sőt. Vannak olyan vélemények, mely szerint a hiány a GDP 10 százalékát is elérheti. Ez viszont az elmúlt időszakot tekintetve példátlan. Ugyanakkor Romsics Gergely kiemelte: Japán és Kína – Washington két legnagyobb hitelezője – finanszírozni fogja az országot. Utóbbi 500 milliárd dollárral tervezi növelni a hozzájárulását. Mindez azt jelzi, hogy az Egyesült Államok szempontjából minden politikai aktivitás finanszírozható marad.