Óceánrepülőkre emlékeztek a Várban

Juhász István vezérőrnagy azzal kezdte beszédét, hogy napjainkban az egyik leghétköznapibb cselekedet átrepülni az óceánokat, de annak idején, 80 esztendővel ezelőtt hihetetlenül nagy teljesítménynek számított. „Hőstett volt ez abban az időben, amikor még csak gondolkodtak azon, hogy mi mindenre is jó valójában a repülőgép. A két magyar, alig négy évvel a világ első óceán-átrepülése után indult útnak, ami azt mutatja, hogy lépést tartottunk a világgal" – mondta a tábornok.

A vezérőrnagy elmondta: útjukhoz elsősorban amerikai magyarok gyűjtötték a pénzt. Ugyanakkor Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába, de akadt olyan magyar is, aki 25 ezer dollárt adományozott az úttörő vállalkozáshoz.

Elhangzott az is, hogy Endreszék útjukhoz egy Lockheed-Sirius repülőgépet vásároltak, amelyet természetesen át kellett alakítaniuk a speciális igényekhez. Ez a kétüléses, egyfedelű, alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával a kor egyik legjobb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt.

Juhász tábornok emlékeztetett rá, hogy az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután szállt fel az új-fundlandi Harbour Grace-ből. A két tapasztalt magyar repülő útja során több világrekordot is megdöntött. Például a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 13 óra 50 perc alatt – 250 kilométer/órás átlagsebességgel – ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább az öreg kontinens felett. Ám, alig néhány óra múlva, az addig kifogástalan gép motorja Győr fölött kezdett akadozni, majd 70 kilométer megtétele után leállt. Szerencsére az ezt követő kényszerleszállás közben – Felcsút és Csákvár között – csak a gép sérült meg, de egyik utasának sem esett baja.

Bár a végcélként kijelölt repülőteret, Mátyásföldet sajnos nem sikerült elérniük – mondta Juhász tábornok –, az óceánrepülőket, akik 26 óra 20 perc alatt összesen 5770 kilométert tettek meg, pár nappal később, július 20-án tízezrek ünnepelték a fővárosi Hősök terén. A kormányzó mindkettőjüket kitüntette és előléptette.

Mint ismert: az óceánrepülést követően Endresz György továbbra is pilótaként dolgozott, de sajnálatos módon egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett. Társa, Magyar Sándor még 1931-ben visszautazott Amerikába, ahol elhelyezkedett a repülőgép-iparban. Amerikában élt 1981-ben bekövetkezett haláláig.

„Szakmai tudás, kiváló kiképzés, bátorság. Ezek voltak azok az erények, amelyek lehetővé tették a két magyar repülő nagy vállalkozásának sikerét" – szögezte le Juhász István vezérőrnagy, aki gratulált és köszönetét fejezte ki a kiállítás rendezőinek és mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy 80 esztendővel később méltóképpen emlékezhessünk a két nagy magyarra.

A magyar pilóták világraszóló teljesítményéről 1945 után nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. Tizenöt évvel később, 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. Endresz György nevét pedig 2005-től egy iskola őrzi Felcsúton.

A kiállításon a nyár végéig megtekinthető a Justice For Hungary egyetlen megmaradt, mintegy fél négyzetméternyi darabja, valamint látható egy osztrák–magyar pilóta-egyenruha is. Számos fotó, képeslap, emléktárgy őrzi a nagy hőstett emlékét, emellett a vitrinekben képeslapok, korabeli újságcikkek, kitüntetések hirdetik a két magyar repülő kiemelkedő teljesítményét.

 
 Fotó: A szerző felvételei