Orosz-amerikai kiegyezésről beszélt Obama

Az orosz-amerikai csúcstalálkozó második napjának másik fontos eseménye Obama és az orosz kormányfő találkozója volt, s az amerikai elnök a jelek szerint megváltoztatta Vlagyimir Putyinról alkotott véleményét.

Obama beszédet mondott a nap folyamán az egyik moszkvai gazdasági egyetem diplomaosztó ünnepségén. A moszkvai sajtó szerint egész Oroszország lakosságát kívánta megszólítani, ennek azonban nyilvánvalóan gátat szabott, hogy a kevésbé nézett Vesztyi 24 hírtelevízión kívül a beszédet egyetlen országos tévécsatorna sem közvetítette.

Beszédében az amerikai elnök felemelte szavát a korábbi orosz-amerikai szembenállás folytatása ellen. Elismerte, hogy nehéz tartós partneri viszonyt kialakítani volt ellenfelek között, de úgy vélte, hogy Moszkva és Washington érdekei többé-kevésbé egybeesnek több területen – például az atomfegyverek terjedésének megakadályozását, a szélsőségesek elleni küzdelmet, a gazdasági jólét biztosítását, az emberi jogok szavatolását és az együttműködés erősítését illetően – anélkül, hogy sérülne az egyes országok szuverenitása. Emellett felhívta Moszkvát, hogy csatlakozzon az iráni és észak-koreai atomprogram megfékezését célzó amerikai erőfeszítésekhez.

Szót emelt a demokratikus értékek mellett, felszólította az orosz vezetést a jogállamiság és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre. Szintén felhívta Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben az Oroszországgal határos – Nyugat-barát vezetésű – Ukrajna és Grúzia függetlenségét.

A kétoldalú viszonyban nyilvánvalóan bekövetkezett enyhülés ellenére az amerikai elnököt az orosz lakosság nem fogadta túláradó lelkesedéssel; Moszkvában nincs jele a világ más országaiban látott “Obama-mániának". Félórás egyetemi beszédét is csak a legvégén tapsolta meg a diák hallgatóság, jóllehet másutt többször taps szakítja félbe szavait. Egy minapi közvélemény-kutatás szerint az orosz lakosság körében valamelyest javult ugyan Obama és az Egyesült Államok megítélése, de még mindig nagyon sokan bizalmatlanul tekintenek az egykori hidegháborús ellenfél Amerikára.

A csúcs második napjának másik fontos eseménye volt, hogy Obama reggel találkozott Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel ez utóbbi novo-ogarjovói rezidenciáján. Ez volt kettejük első személyes találkozása, amelyen a kétoldalú kapcsolatok erősítésének szándékára utaló, udvarias megjegyzések hangzottak el, ellentétben minapi éles hangvételű üzenetváltásukkal. Obama a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Putyin fél lábbal a múltban él, mire Putyin élesen riposztozott. A két politikus most a tervezettnél tovább, két órán át tárgyalt szűk körben.

Obama a jelek szerint személyes benyomásai hatására megváltoztatta Putyinról alkotott véleményét, legalábbis a Fehér Ház egy magas beosztású illetékese elmondta: az amerikai elnök most már meg van győződre róla, hogy Putyin a “jelen embere, aki szilárdan a jövőbe tekint".

Jurij Usakov, az orosz kormány hivatalának helyettes vezetője pedig közölte, hogy Obama ígéretet tett: az Egyesült Államok Grúzia- és Ukrajna-politikájában figyelembe veszi az orosz érdekeket. Obama és Putyin nem csak az Ukrajnával és Grúziával folytatott együttműködésről beszélgetett, hanem általában a posztszovjet térségről, arról, hogy ez a két ország, mint ennek a térségnek a része, mennyire fontos Moszkva számára.

Az amerikai elnök kedden délután ismét találkozott a Kremlben orosz kollégájával, a jelek szerint immár a hétfőinél oldottabb légkörben: barátságosan kezet fogtak, Obama megveregette Dmitrij Medvegyev vállát. Az orosz elnök szóvivője szerint az előző nap kötött megállapodások végrehajtásáról, s a gazdasági, mindenekelőtt az energetikai együttműködésről cseréltek eszmét. Medvegyev a találkozó elején kijelentette, hogy Obama látogatása minden tekintetben gyümölcsözőnek bizonyult, hasznosan töltötték az időt az elmúlt két napban.

A két elnök ezt követően felszólalt egy gazdasági fórumon, kiállt a kétoldalú kapcsolatokban rejlő kiaknázatlan lehetőségek hasznosítása mellett.

Obama a nap folyamán rövid megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkárral, később az – erőtlen – orosz ellenzék, valamint a civil társadalom képviselőivel is találkozott. Az orosz parlament alsóháza, amelyben a Kremlhez hű erők vannak többségben, a múlt hét végén sietve elfogadta a civil szervezetek tevékenységét és bejegyzésüket megkönnyítő törvényt. A nyilvánvalóan a csúcshoz időzített intézkedés megfigyelők szerint az esetleges amerikai bírálatoknak akarta elejét venni. Obama találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával is.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kétnapos csúcs egyik fő témájával, a hadászati támadó fegyverek csökkentésével kapcsolatban kedden egy televíziós nyilatkozatban ismét figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy megvalósítja a globális rakétapajzsra vonatkozó eredeti tervét, úgy veszélybe kerül a csökkentés. Úgy vélte azonban, hogy Washington ennek tudatában van. Obama és Medvegyev hétfőn számszerű célokat kitűző keretmegállapodást írt alá az említett fegyverek csökkentésére vonatkozó, ez év végén lejáró START-I szerződést felváltó új szerződés kidolgozásáról, valamint az Afganisztánba irányuló amerikai hadiszállítmányok oroszországi tranzitjáról.

A Kommerszant című orosz lap keddi kommentárjában úgy vélte, a csúcs fő eredménye éppen ez utóbbi megállapodás lehet.