Orosz-NATO partnerség különböző érdekek mentén

Albright, aki a NATO Bölcsek Tanácsának vezetőjeként tárgyal második napja Moszkvában, az orosz külügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főiskoláján (MGIMO) tartott előadásában hangsúlyozta: a NATO soha nem támadja meg Oroszországot, és bár a két fél érdekei nem azonosak, számos olyan probléma van, amelyet egyik fél sem oldhat meg egyedül. Példaként a nukleáris terrorizmus kérdését hozta fel.

Felszólította Moszkvát, hogy az iráni nukleáris probléma elleni fellépésben csatlakozzon az Egyesült Államokhoz, és az Irán miatti amerikai aggodalommal indokolta a rakétapajzselemek tervezett romániai telepítését.
Albright szerdán találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel, de a megbeszélésről aznap semmi nem került nyilvánosságra.

A Kommerszant című lap csütörtökön Dmitrij Rogozinra, Oroszország NATO-nagykövetére hivatkozva azt írta: az orosz fél óhajai arra vonatkoztak, hogy a NATO hagyjon fel az orosz határok felé való terjeszkedéssel és ne játssza a világrendőr szerepét, a küldöttség válasza pedig annyiban foglalható össze, hogy meghallották az orosz javaslatokat, de nem feltétlenül fogadják el azokat.

Más idézett források szerint az orosz fél tisztázni szerette volna, szándékában áll-e a NATO-nak beépülni a biztonság garantálásával foglalkozó más szervezetek szövetébe, vagy magának követeli ezt a feladatkört, netán az ENSZ szerepét is, továbbá hogy valóban konzultálni akar-e a partnerekkel az új koncepcióról, vagy maga akarja megírni a recepteket s aztán megkívánni az államoktól, hogy eljátsszák a rájuk osztott szerepet.

Moszkvát az is aggasztja, hogy a NATO a jelek szerint a komplex biztonság garantálása jegyében fel akar lépni a számítógép-hackerek, a globális felmelegedés, vagy éppen az energiahordozó-szállítások kimaradása ellen. “Ez annyit jelent, hogy ha az orosz félnek újra nézeteltérése támad Ukrajnával, a problémát egy katonai tömb fogja megoldani!" – mondta a lapnak Rogozin.

Végül az orosz fél el akarja érni, hogy a NATO kezdje el komolyan venni az Oroszország által támogatott katonai szervezeteket és az orosz diplomáciai kezdeményezéseket. “Az afganisztáni együttműködés szükségességéről beszélnek, de figyelmen kívül hagyják a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ODKB), vagy kitérnek a Dmitrij Medvegyev elnök által javasolt új európai biztonsági szerződés komoly megvitatása elől" – mondta Rogozin.

A NATO Albright vezette Bölcsek Tanácsa 12 fős szakértői testület, amelyet a tavaly áprilisi NATO-csúcs után hoztak létre az új stratégiai koncepció kidolgozására. A csoport a nem tagállamok közül elsőként Oroszországot kereste fel. A Kommerszant brüsszeli forrásokból származó értesülése szerint a csoport számos szakértővel találkozott és találkozik, hogy “a vélemények egész palettájával megismerkedjen". A csütörtöki program szerint a Bölcsek Tanácsa találkozik Nyikolaj Patrusevvel, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkárával is.