Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Összeomlás szélén az ENSZ békefenntartó rendszere?

Szöveg: globusz.net/honvedelem.hu |  2009. február 12. 8:32

A párizsi székhelyű The International Herald Tribune a napokban arról számolt be, hogy szakértők szerint az ENSZ békefenntartók nem képesek feladataik ellátására.

A lap szerint félő, hogy megismétlődhet a srebrenicai és a ruandai
mészárlás, amelyeket a tehetetlen kéksisakos katonák közvetlen közelről
néztek végig.

Az ENSZ számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy rengeteg kisebb-nagyobb misszió zajlik párhuzamosan, miközben a tagállamok egyre kevésbé hajlandók fegyverekkel és katonákkal támogatni a békefenntartó hadműveleteket. Egyes szakértők szerint a nemzetközi békefenntartás a teljes összeomlás határán áll.

A The International Herald Tribune felidézi, hogy az ENSZ kéksisakosok nem tudták megakadályozni a kongói és darfúri erőszakhullámot, amely számos civil életét követelte. Kongóban 100 ENSZ-katona nézte végig 150 ember lemészárlását: a katonák állítólag nem voltak kellően felfegyverezve, hogy beavatkozzanak. A nemzetközi szervezet a Szomáliába tervezett missziót elindítani sem tudta, mert a feladatra nem volt elég jelentkező.

A problémák hátterében részben az áll, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott a békefenntartás jellege. Harminc éve még csak szimbolikus szerepe volt a kéksisakosok jelenlétének – ma viszont már nem csak a béke fenntartását, de esetenként a béke megteremtését is tőlük várják. Ma már arra is vigyázni kell, hogy az ENSZ-katonákat mindaddig ne vonják ki, amíg nem garantálható, hogy távozásuk után sem újulnak ki a harcok (mint ahogyan ez megtörtént Haitin), ezért a küldetések egyre hosszabbra nyúlnak.

Mindennek eredményeképpen a 2000-ben még csak 40 000 fős békefenntartó-kontingens már 113 000 főre bővült, és még ennyi katona sem elég a feladatok ellátására. Szakértők szerint a gondokra csak az jelenthet megoldást, ha az ENSZ nem küld békefenntartókat háborús övezetekbe.