Összeült a hadirégészek tanácsa

Immáron hatodik alkalommal, s rendhagyó módon ezúttal a székesfehérvári Szent István Király Múzeummal közösen rendezi meg a hadirégészet aktualitásairól szóló szakmai eszmecseréjét a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A kétnapos tudományos tanácskozás székesfehérvári megnyitóján Vargha Tamás örömének adott hangot, amikor úgy fogalmazott, hogy a szívéhez legközelebb álló intézetek állnak a konferencia megrendezése mögött. Hozzátette, hogy ez a közös munka egy hosszútávú együttműködés kezdete is egyúttal, hiszen a Székesfehérvári Királyi Napok részeként augusztus 15-én, a Szent István Király Múzeumban nyitja meg kapuit a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum „Hadi múltunk kincsestára” – Válogatás a Hadtörténeti Múzeum értékeiből című időszaki kiállítása.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőjében szintén örömmel szólt arról, hogy e tudományos konferencia első felének Székesfehérvár, azon belül is a Városháza adhat otthont.

Amint arra dr. Töll László ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka rámutatott, a hadirégészetnek annyi témaköre, megközelítése létezik, hogy mára e kétnapos konferencia megérett arra, hogy a jövőben akár háromnaposra bővüljön, s kellő helyet és szerepet kaphasson a kísérleti régészet is. E módszer szemléltetésére két történelmi fegyver rekonstrukcióját is felidézte, amelyek gyakorlati próbára tétele alapjaiban változtatták meg a róluk és alkalmazási lehetőségeikről korábban kialakított véleményeket. Összefoglalva úgy fogalmazott: „eljött az idő, lépjünk új szintre!”

Míg a tudományos ülés első napjára Székesfehérváron, a Városháza dísztermében, a második napjára már Budapesten, a Bálna honvédelmi élményközpontban kerül sor. A konferencia során összesen huszonhat előadás hangzik el, a teljesség igénye nélkül olyan témakörökben, mint például a honfoglalók íjászfelszerelésének rendszerszintű megközelítése, a X. századi magyar katonai hadjáratok régészeti hagyatékai Nyugat-Európában, római kori katonai létesítmények hazánk területén, Esztike gyűrűjének története, avagy egy ejtőernyős hősi halott honvéd beazonosításának sikere, a sümegi vár régészeti kutatásainak legújabb eredményei, a XVII. századi tűzfegyverek ballisztikájának új értelmezése tárgyleletek nyomán, valamint második világháborús régészeti jelenségek, kutatási eredmények és nem utolsó sorban a mohácsi csata régészeti kutatási programjának ismertetése.