Öt magyar kísérlet zajlik a nemzetközi űrállomáson

Ha tágabban értelmezzük az űrkutatást, akkor ennek a tudománynak az őstörténete egészen 1946-ig nyúlik vissza – mondta a honvedelem.hu-nak Both Előd. A Magyar Ûrkutatási iroda igazgatója hozzátette: Bay Zoltán ekkor végzett ugyanis sikeres holdradar kísérletet. Az űrkutatás első lépése egyébként a megfigyelés volt. A két nagy nemzet, amerikai és az orosz a világűrbe juttatta a műholdjait, szükség volt azok megfigyelésére. A szakember kiemelte: a két nemzet, de főként az oroszok célja az volt, hogy ennek során minél nagyobb területet fedjenek le.

Az igazi mérföldkövet azonban Farkas Bertalan űrrepülése jelentette, melyre az Interkozmosz program keretei között került sor. Erről Both Előd megjegyezte: a program során végrehajtott első három közös űrrepülésekbe azokat az országokat vonták be, azokat melyek űrhajósai mögött volt tudományos tapasztalat. Bár az is igaz, hogy még őket is politikai alapon választották ki. Később már az orosz ábécének megfelelően küldték fel az űrbe az embereket. Ekkor már nem számított a tudományos háttér. Ennek köszönhetően járhatta meg a világűrt a mongol, a kubai, az afgán, vagy éppen a vietnámi űrhajós. Igaz, az utóbbi országban mostanra nagyot fejlődött a tudományos élet. Az igazgató elmondta: Farkas Bertalan repüléséhez viszont fontos tudományos program csatlakozott, melyek sikere, vagy éppen sikertelensége évtizedekre meghatározta a magyar űrkutatás jövőjét. Igaz a kísérletek néha kudarccal zárultak, de egy sikertelen próbálkozásból is lehet tanulni – fogalmazott Both Előd.

Farkas Bertalan egyebek mellett agytudományi kísérleteket is végzett a világűrben, melyből egy sikeres tudományos iskola fejlődött ki. Ugyancsak – igaz eredménytelen – kutatást végzett a magyar űrhajós a távérzékelés területén. Bár maga a kísérlet nem hozott értékelhető eredményt, mégis ennek hatására alakult ki ennek a tudományterületnek a szakmai háttere. Farkas Bertalan űrélettani kísérleteket is végzett fent. Both Előd rámutatott: egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy nemrégiben egy újabb pszichikai vizsgálat is járt fent a világűrben, mely tartalmi rokonságban van az úgynevezett Balaton-műszerrel. Az egyik legismertebb kutatás azonban mégis csak a sugárvédelemmel kapcsolatos munka volt. Ennek során a Pille nevű műszer először járt Farkas Bertalannal a világűrben, ám azóta már hétszer volt fent, hét különböző űreszközön. Both Előd kiemelte: a nemzetközi űrállomáson jelenleg is öt olyan kísérlet zajlik, melynek metodikáját és eszközeit magyar kutatók dolgozták ki.

A biofizikai kutatások során fehérjét tesznek ki sugárzásnak az állomás külső részén, s azt vizsgálják mennyire roncsolja az a szerkezetét. Az MTA által kidolgozott pszichológiai vizsgálatokat az űrben és a Földön is többször elvégzik az űrhajósokkal. Először közvetlenül a megérkezés után, majd amikor már hozzászoktak a súlytalansághoz. Ugyanígy járnak el a Földön is. Egy anyagtudományi vizsgálatot is végeznek az űrhajósok. ennek során a fémhabok viselkedését vizsgálják. A kísérlet célja minél tökéletesebb fémhab megalkotása. Egy újabb sugárzásmérő, a Pille korszerűsített változata jövőre megy fel az űrállomásra. maga a Pille egyébként már 2003. óta ott van. Egy geofizikai mérőműszer pedig, amit az ELTE-n terveztek szintén jövőre utazik az űrállomásra. Az is érdekes kérdés, hogy az űrben végzett kutatások eredményeit miként lehet a Földön, a civil életben alkalmazni.

Both Előd rámutatott: például a Combino villamosok ütközője is az űrben végzett kutatások eredménye. A már említett fémhabot pedig ott lehet alkalmazni, ahol szükség van a fémek szilárdságára, ugyanakkor a minél kisebb súly a cél. Így például az autóipar, a könnyűszerkezetes építőipar, de az orvostudományi is hasznosítja, csontprotézis formájában. A Pillének is van földi változata. A paksi atomerőmű közelében lévő önkormányzatok kaptak is belőle, hogy ellenőrizni tudják az intézmény által megadott sugárzási adatokat. Egy európai pilóta- szakszervezet is érdeklődött utána, ám ez végül meghiúsult. A pilótáknak azért lett volna szükségük erre a műszerre, mert a nagy magasságban, tíz kilométer körül végzett repüléseknél már komolyabb sugárzás érheti őket.