Ötven év távlata

„Egy tapasztalatokkal teli napon vagyunk túl, amelyen megbizonyosodhattam arról, hogy a Magyar Honvédség személyi állománya, a hivatásos, szerződéses és tartalékos katonák egyaránt, képesek ellátni azokat a feladatokat, amelyeket jelenleg a haza elvár tőlük. Azt tapasztaltam, hogy az állomány tagjai mindent megtesznek, ráadásul mindezt fegyelmezetten és jókedvűen” – összegezte a látottakat hazánk köztársasági elnöke. Az élményhez – amelynek elsődleges célja az volt, hogy átfogó képet kapjon a honvédség fejlettségéről – hozzájárult, hogy ő maga öt évtizeddel ezelőtt pontosan ezen a napon vonult be az akkori kalocsai lövészezredhez, hogy teljesítse a sorkatonai szolgálatát.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program 2016-os elindítása óta rendkívül látványos fejlődésen esett át hazánk hadserege, mind haditechnikai eszközparkja, mind pedig a katonák egyéni felszerelése tekintetében. Előbbi területen az egyik legjelentősebb mérföldkő a Lynx KF41 páncélozott gyalogsági harcjármű rendszerbeállítása volt.

A negyvenhét tonnás nagymacska ennek megfelelően a bemutatón is fontos szerepet kapott, az első mozzanat ugyanis annak fő fegyverzetével, a 30 milliméteres gépágyúval végrehajtott páros lőgyakorlat volt, melyet menetből hajtottak végre kemény, illetve könnyen páncélozott célokra. A gyakorlat végén a kivonást 20-30 kilométer/órás sebességgel, az úgynevezett Rapid Obscuring System (Rosy) ködálca fedezete segítségével hajtották végre.

„Minden igaz, amit a Lynxekről állítanak, sőt, még több is” – hangsúlyozta Molnár Zsolt dandártábornok, a hódmezővásárhelyi alakulat parancsnoka, hozzátéve: a Lynx valóban korunk egyik legjobb és legbiztonságosabb harcjárműve, mely a harckocsikat meghatározó három terület valamennyién – tehát páncélvédettség, mozgékonyság és tűzerő terén egyaránt – egyedülállónak számít. „Ez az eszköz minden szempontból a 21. század erejét képviseli” – emelte ki.

A képességbemutató következő mozzanatában a honvédségben rendszeresített kézifegyverek kapták a főszerepet, azaz a CZ P-09 pisztoly, a CZ BREN 2 gépkarabély, illetve a CZ SCORPION EVO 3 géppisztoly, melyekkel téglafalra, homokzsákokra és anatómiai céltáblákra lőttek. A dinamikus bemutató végét két 120 milliméteres Hirtenberger aknavetővel végrehajtott lövészet jelentette. „Azok a katonák, akik ezt a tüzéreszközt használják nagyon könnyen mesterévé váltak az alkalmazásának. Ennek köszönhető, hogy már megkezdtük a tartalékos állomány felkészítését is az aknavetőre, akik rendkívül motiváltak és nagyon pozitív a hozzáállásuk” – avatta be az elöljárókat a kiképzés részleteibe Molnár Zsolt dandártábornok.

Az esemény statikus bemutatóval zárult, melynek köszönhetően dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke közelebbről is szemügyre vehette a mozzanatok során látott eszközöket, továbbá azt a 120 milliméteres aknavetőt is, mely a Hirtenberger típus előtt volt rendszeresítve, s amelyet saját szolgálati idejéből rendkívül jól ismer.

A haditechnikai bemutatót megelőzően dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Bardon Tamás ezredes, az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka koszorút helyezett el a Szent Korona-emlékhelyen.

Az úgynevezett Szikla, amely jelenleg a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságának székhelyéül szolgál, az ország legbiztonságosabb helye volt a második világháború idején, ahol 1944. november 6. és december 6. között őrizték a keresztény magyar államiság jelképeit: a Szent Koronát a jogarral, az országalmával és a karddal, valamint a Szent Jobbot.