„Az országért mindenre kész és képes”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: Buda visszavétele a magyar történelem egyik sorsfordító pillanata, „amely rettenetes áldozatok árán kiemelte országunkat egy másfél évszázados tetszhalott állapotból”.

„Nagy és fényes pillanat ez, ami egyszere volt emlékezetes Európa keresztény nemzetei és az idegen igától megszabaduló magyarság számára” – fogalmazott.

Felidézte: a „három darabra tört országban” fegyverszünetek idején is háborúkat vívtak, „igazi befagyott konfliktus volt, két világbirodalom végvidékén, amely az állandóan ismétlődő harcokkal hosszú nemzedékek életét mérgezte meg”.

Mint mondta, 1686. szeptember 2-át követően – bár hosszú harcok következtek – az oszmán hódoltság egyre visszaszorult. A nemzet fővárosának visszavétele egyszerre Buda újbóli megalapítása, és az Európába visszatérő Magyarország születésnapja – fogalmazott, hozzátéve, mindezért rettenetesen nagy árat fizettünk. Sok tízezer halott, elhamvadt és kifosztott falvak, és a magyarságról további századokig nem Magyarországon döntöttek – sorolta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: „Buda várának megszabadítása a keresztény Európa nagy vállalkozása, az utolsó keresztes hadjárat, egyszerre volt egy nagyhatalmi játszma része, amelynek bonyolult, egymáshoz kapcsolódó útvesztőiben minden állam a maga érdekeit követte, és egyszerre volt egy nagy közös ügy, amiben a kereszténység másfél évszázad után vissza tudta szerezni azt, ami az övé volt”.

Úgy vélte, Mohács és Buda az oszmán kor történetének két sarokköve, és mindkettőt számon kell tartanunk. Hozzátette: amikor tisztelgünk a múlt hősei és áldozatai előtt, a jövő iránt is elkötelezzük magunkat.

Soha többé nem engedhetjük meg, hogy Magyarország számára káros birodalmi érdekek, illetve istentelen és embertelen ideológiák rabságába jusson. Olyan ideológiák rabságába, amelyek megkérdőjelezik keresztény kultúráját és európai életformáját, amelyek elveszik személyes és közösségi szabadságjogait és amelyek rendszeresen ki is fosztják – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak és Közép-Európa nemzeteinek meg kell kötniük a maguk szövetségeit, „hogy soha többé ne legyenek kiszolgáltatva a birodalmak kényének, kedvének”.

A honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy Buda visszavívása jól mutatja, mit is jelentenek történelmi távlatokban a befagyott konfliktusok. Ez az ország 300 esztendőt veszített el: 150 évet az oszmán megszállás miatt, és jó másfél századot, amíg újra kitűzhette és megtarthatta zászlaját Buda várán – mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi életben csak a béke jelenthet megoldást, „fel kell oldani az éles és a befagyott konfliktust”.

Mindig meg kell oldani a megoldhatatlan helyzetet, ugyanakkor mindig készen kell állni a haza megvédelmezésére. A kor színvonalának élén álló, jól felszerelt és jól felkészített hadseregre, tartalékos és hivatásos állományra van szükség, amely az országért mindenre kész és képes – hangsúlyozta.