A magyar szív nem tűr meg idegen hatalmat

A Budavári Nagyboldogasszony Plébániatemplomban Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte a történelmi pillanatot, a Buda Eliberata napját, ami kiemelte országunkat a másfél évszázados török elnyomásból. „Buda vára jelkép. Ha tudni akarod, mi Magyarország sorsa, tekints Budára! Ha a palotán idegen zászló lobog, sem a nemzet, sem a nép nem szabad. A döntéseket Magyarországról Magyarországon hozzák, ezért e nemes napon is trikolor, piros-fehér-zöld zászló lobog a budai Várban” – idézte fel a múltat és a jellemezte a jelent a honvédelmi miniszter.

„Nemzeti fővárosunk visszavétele az Európába visszatérő Magyarország születése. Mindezért rettenetesen nagy árat fizettünk. Emlékezzünk a katonákra, akik a háborúban vesztették életüket, a hazát védve.” A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Közép-Európa nemzeteinek meg kell kötniük a maguk szövetségét, hogy soha többé ne legyenek kiszolgáltatva más birodalmaknak.

Berta Tibor dandártábornok, katonai ordinárius szerint „a múlt sohasem csupán múlt, de nem is csak történelem, amelyről írásos és tárgyi emlékeink, szemtanúk általi vagy történetírói följegyzéseink vannak, hanem úgy kell rátekintenünk, mint olyan időre, melyet, ha helyesen értelmezünk és értékelünk – megtudva az igazat és a valót is – meg tudja mutatni azokat az utakat, amelyeken bátran elindulhatunk, amelyeken szabad, sőt kell is járnunk, de azokat is felfedi előttünk, amelyekre nem csak, hogy nem szabad rálépnünk, de messzire el is kell kerülnünk.”

A tábori püspök kiemelte: „Ebben a szentmisében nem egy sikeres ostromot ünneplünk, hanem hálatelt szívvel szeretnénk megköszönni a Mindenható Istennek, hogy országunk megmaradhatott magyarnak, és azon az úton haladhatott tovább, amelyen Szent István királyunk elindította. Ebben a szentmisében nem egy hadi győzelmet ünneplünk, hanem hálát adunk Istennek, hogy gondviselésével megadta azt a lehetőséget Boldog XI. Ince pápának, hogy megszervezhette azt a nemzetközi összefogást, és megteremtette azt az egyetértést és elhatározást, amely alapja tudott lenni Európa egészséges védekezésének, mely, ha akkor nem valósul meg, ma talán nem lenne, vagy legalábbis nem így létezne Magyarország!

Berta Tibor hangsúlyozta: Buda 1686. szeptember 2-ai megszabadítása kiemelkedő és életbevágóan értékes történelmi sorsfordulója hazánknak, de Európának is. Tisztelegnünk kell azok előtt, akik Buda Várát megszabadították, a Szent Liga szövetségének katonái előtt és azon magyar eleink előtt, akik tudták, hogy nincs szabad ország szabad Budai Vár nélkül, akik megőrizték magyarságukat, mert a magyar szív nem tűr meg idegen uralmat, a magyar lélek nem foglalható el.

Példamutató ez a nagyszerű és kérlelhetetlen elszántság, amely eleink szívében ott volt, hogy nem elnyomottnak, kitaszítottnak és üldözöttnek érezték magukat, hanem szabadságra vágyó magyarnak és krisztuskövető kereszténynek, akik bár tudták, hogy az egyházi élet kiábrándítóan hanyatlott, a plébániák és kolostorok kiürültek, nagy részben elpusztultak, nem szóltak a harangok, nem zengett az egyházi ének, de a lelkekben mégis megmaradtak a hit egyszerű szokásai, melyek táplálták az Istenbe vetett bizodalmat a reményteljes szabadulás iránt, mely 338 éve bekövetkezett Buda visszavételével.

A Buda Eliberata XI. Ince pápa ünnepe is. A Szent Liga az ő kezdeményezésére jött létre 1684. március 5-én. Célja az volt, hogy végleg kiűzze a törököket Európából. A hadműveletek részeként az összeurópai keresztény hadseregek két és fél hónapig tartó ostrom után 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a 145 évig tartó oszmán megszállás alól.