Pakisztáni katonai puccs kialakulóban?

A kormányfő ugyanakkor menesztette szerdán a védelmi minisztert – a hadsereget a polgári kabinetben képviselő nyugalmazott tábornokot -, ami minden bizonnyal tovább élezi a közte és a hadsereg között kialakult szinte már nyílt konfliktust egy olyan országban, amely hat évtizedes története során több katonai puccsot is megélt már.

A hadsereg és Aszif Ali Zardari elnök kormánya között tavaly ősszel csapott magasba a feszültség, miután az úgynevezett Memogate-botrányban kiderült, hogy a kormány – egy katonai hatalomátvétel veszélyére hivatkozva – memorandumban fordult Washingtonhoz, segítséget kérve tőle a hadsereg és a tálibokkal együttműködő egyik titkosszolgálati részleg megzabolásához.

A memorandum ügye felháborodást váltott ki a hadsereg vezetésében, a legfelsőbb bíróság pedig vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy a lépésre Zardari jóváhagyásával került-e sor.

A vizsgálathoz kapcsolódva Asfak Parvez Kajáni, a hadsereg főparancsnoka és Ahmed Suja Pasa, a legfontosabb pakisztáni titkosszolgálat vezetője nyilatkozatot juttatott el a bírósághoz, amelyben azt sugalmazták, hogy a Washingtonba küldött memorandum egy hadseregellenes összeesküvés részét képezte.

Erre reagálva Juszuf Raza Giláni miniszterelnök egy kínai lapnak adott, Pakisztánban is közzétett e heti interjúban hatáskörük túllépésével és az alkotmány megsértésével vádolta meg a két katonai vezetőt.

A hadsereg szerdán utasította vissza Giláni szavait, olyan komoly túlkapásnak nevezve azokat, amelyek „fájdalmas következményekkel járhatnak az országra nézve".

Ezzel szinte egy időben menesztette a kormányfő Naím Halid Lodi védelmi minisztert, amiért közreműködött a katonai vezetők kormányt támadó nyilatkozatának a legfelsőbb bírósághoz való benyújtásában.

A pakisztáni legfelsőbb bíróság egy nappal korábban egy másik ügyben arra figyelmeztette Gilánit, hogy elmozdítja pozíciójából, ha kormánya nem indít ismét büntetőeljárást az államfő korábban leállított korrupciós ügyeiben.