Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Phenjan a szankciók ellen tiltakozik atomkísérleteivel?

Szöveg: Kecskeméti József |  2009. május 25. 19:58

A legutóbbi észak-koreai atomkísérlet főként a belpolitikai kudarcokat hivatott kompenzálni – mondta a honvedelem.hu-nak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a robbantás emellett egyfajta tiltakozás volt a nemzetközi szankciók, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának elítélő határozatai ellen.

Az Észak-Korea által végrehajtott minapi kísérleti atomrobbantás – már amennyiben sikeres volt – a térség biztonságát mindenképpen csökkenti – fogalmazott a honvedelem.hu-nak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: azt ma még nem tudni, hogy miniatűr töltetet robbantottak fel, vagyis, hogy a most felrobbantott bomba felszerelhető-e egy hordozóra, vagy sem. Mindezek függvényében a korábbi és a mostani kísérletek is egyfajta tiltakozásnak tekinthetőek a nemzetközi szankciók, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának elítélő határozatai ellen.

Tálas Péter úgy fogalmazott, hogy a mostani robbantás társadalmi és szakértői hatását érdemes kettéválasztani. A környező országokban – így Dél-Koreában és Japánban – a lakosság körében valószínűleg csökken a biztonságérzet. Ugyan ezen államok joggal aggódnak, de nem valószínű, hogy a kísérletek után Észak-Koreának szándékában lenne felhasználni vélt vagy valós atompotenciálját. Tálas Péter szerint a tesztek főként azt a célt szolgálják, hogy a phenjani rezsim jó tárgyalási pozíciót harcoljon ki.

1595887529
 

Jelenleg az úgynevezett hatoldalú tárgyalások nem működnek, így mindenképpen döntő lesz, hogy miként reagálnak majd a mostani kísérletre az ENSZ BT tagjai – mondta Tálas Péter. A szakértő kiemelte: már a korábbi kísérletek kapcsán is egyetértés alakult ki a tagok között az állam elítélése ügyében, s ez a mostani teszt után vélhetően még nagyobb lesz. Az azonban fontos kérdés, hogy milyen további szankciókat lehet életbe léptetni Észak-Koreával szemben.

Amennyiben a nemzetközi közösség tovább fokozza az ország jelenlegi elszigeteltségét, az gyors gazdasági-társadalmi összeomláshoz vezethet. Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy milliós nagyságrendben indulhat meg migráció a környező országokba. Ez pedig a jelenlegi gazdasági válság közepette nem várt következményekhez vezethet, sőt konkrétan biztonságpolitikai kockázatokat hordoz magában. Tálas Péter szerint fontos lehet, hogy mi lesz Kína reakciója, hiszen a hatoldalú tárgyaláson résztvevő államok közül ez az ország tud a legnagyobb nyomást gyakorolni Phenjanra.

1595887530
Mindazonáltal a biztonságpolitikai szakértő arról is szólt, hogy a minapi hivatalosan sikeresnek tartott, de egyébként sikertelen rakétakísérlet után Észak-Koreának égető szüksége volt arra, hogy valami sikert mutasson fel. Tálas Péter szerint ráadásul az állam atomprogramja nem volt annyira egyértelmű sikertörténet, mint például Pakisztáné. A nemzetközi szakértők például a – hivatalos phenjani vezetés által sikeresnek kikiáltott – 2006-os atomrobbantás tényét is kétségbe vonták. A mostani, 20 kilotonna hatóerejű töltet felrobbantása egyelőre úgy tűnik, hogy sikeres, ám főként az ország regionális hatalmi pozícióinak erősítését szolgálta – mondta Tálas Péter.

Bár a nemzetközi politika kétségbe vonta, hogy a minap végrehajtott rakétakísérlet sikeres volt, ugyanakkor az figyelemreméltó, hogy a mostani teszttel egy olyan ország lett atomhatalom, ahol a gazdasági és társadalmi rendszer komoly válságban van – fogalmazott Tálas Péter, aki ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az állam a belpolitikai kudarcairól is igyekezett a figyelmet ezzel elterelni. Miközben Irán – mint atomhatalom – földrajzi elhelyezkedéséből és nyersanyagkincseiből fakadóan is stratégiailag fontos terület, Észak-Korea mind a két szempontból a periférián van. Az egyetlen kérdés, hogy miként lehet úgy megbüntetni Phenjant, hogy elkerülhető legyen a gyors összeomlás – vélekedett Tálas Péter.