Afrika: az elfelejtett kontinens
Szöveg: Szűcs László | 2009. május 25. 17:05A Föld felszínének hat százalékát teszi ki Afrika, ahol a világ lakosságának tizenkét százaléka él. A bolygó második legnagyobb kontinensén mindennaposak a fegyveres konfliktusok, a kínai befolyás pedig évről-évre egyre jelentősebb. A „legek kontinenséről” Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszélt a honvedelem.hu-nak.
Afrikát nem véletlenül nevezik a „legek kontinensének". Igaz ugyan, hogy csak a Föld második legnagyobb és második legnépesebb kontinense, ám ez a legszegényebb kontinens (az afrikaiak fele kevesebb, mint napi egy dollárból él); itt a leggyorsabb a népességnövekedés (a városi népesség növekedése évi 3,5 százalék); itt a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66 százalék); itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71 százalék); itt a legalacsonyabb a megművelt földterület aránya (valamivel kevesebb, mint hat százalék); és itt a legmagasabb az analfabetizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében meghaladja a hatvan százalékot).
Megkezdődött a felértékelődés
Az elmúlt néhány évben azonban megkezdődött a kontinens felértékelődése, mégpedig azért, mert megjelentek a térségben a kínaiak, a kontinens Kína érdekszférájának fontos része lett – emelte ki a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: természetesen a földrész az Amerikai Egyesült Államoknak, és az Európai Uniónak is fontos. Mégpedig azért, mert mindenki szeretné megszerezni az itt található ásványkincseket, vagy éppen értékesíteni felesleges áruexportját.
Nógrádi György szerint az ásványi nyersanyagok közül kiemelkedik a kőolaj és a földgáz iránti kereslet, de
Kína sikeréhez az is hozzájárul, hogy másként áll hozzá Afrika különböző térségeihez. Teljesen másként viszonyulnak az északi arab-iszlám világhoz, Fekete Afrikához és Dél-Afrikához is. Ugyanakkor egy dolog minden térségben megegyezik: konkrét és jól kidolgozott stratégiájuk van. Olyan stratégia, amellyel jelenleg sem az Egyesült Államok, sem pedig az Európai Unió nem rendelkezik – emelte ki Nógrádi György.
Kína a saját érdekeit rengeteg tényezővel igyekszik a többi országénál jobban érvényesíteni. Ilyen például, hogy önállóan vesznek részt Szomália partjainál a kalózok elleni harcban. Ezzel a legfőbb céljuk, hogy saját exportjukat biztosítsák. A legfőbb exportcikk pedig az élelmiszer és a textília. És abból indulnak ki, hogy Afrikában mindent el lehet adni. Itt nem a minőség, hanem a mennyiség számít. Olyan termékeket adnak el a kontinensen, amelyeket már sem Európában, sem pedig Amerikában nem tudnak értékesíteni – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Nógrádi György.
Olaj, gáz és fegyver
Természetesen ez utóbbi három országban is a fő cél az olaj és a földgázkészletek megszerzése, hiszen a Föld szénhidrogén vagyona kimerülőben van, amellyel párhuzamosan Kínában egyre nagyobb a kereslet a fosszilis energiahordozók iránt. Így a kínaiak Afrikában igyekeznek megtenni mindent annak érdekében, hogy a saját gazdasági fejlődésükhöz nélkülözhetetlen nyersanyagokat minél könnyebben be tudják szerezni. És éppen ezért fontos a kínaiak számára az is, hogy Afrikában kikötőket és vasútvonalakat szerezzenek meg.
Nógrádi György külön kitért arra is, hogy Kína nagyon sok afrikai országnak szállít fegyvert. Igaz, hogy ezek a fegyverek kicsit gyengébb minőségűek, mint az Európában gyártottak, ugyanakkor jóval olcsóbbak is, s a célnak tökéletesen megfelelnek, azaz harcolni lehet velük. Döntően egyébként kézifegyverekről van szó, ám már megjelentek a bonyolultabb és korszerűbb fegyverrendszerek is.
Menthetetlen és reménytelen?
Az Afrikai kontinenst már az 1980-as években mind az amerikaiak mind pedig az akkori szovjetek úgy értékelték, hogy menthetetlen és reménytelen. És ez a vélemény a mai napig nem változott sokat – emelte ki Nógrádi György, aki szerint, mindezt jól bizonyítja az is, hogy amikor Hillary Clintont száz nappal külügyminiszterré történő megválasztása után meghallgatta a szenátus, akkor rengeteg kérdést tettek fel neki. De Afrikával kapcsolatban egyetlen kérdés sem hangzott el. Vagyis Afrikát a fejlett világban a mai napig nem veszik komolyan.
Persze más lenne a helyzet – vélte Nógrádi – ha a migráció másként alakulna. Jelenleg ugyanis az a nagy szerencséje Európának és más kontinenseknek is, hogy az afrikai migráció kilencven százaléka földrészen belül marad. Például Európai Unió láthatóan nem tud mit kezdeni azokkal az afrikai menekültekkel sem, akik elérik öreg kontinenst, mivel az EU-nak nincsen közös migrációs politikája.
– Azt lehet mondani, hogy Afrika egy süllyedő kontinens. A jelenlegi előrejelzések szerint egyértelmű, hogy az afrikai államok egy része 15-20 éven belül megszűnik, mert a legalapvetőbb állami funkciókat sem tudja garantálni és ellátni. S mindez azért veszélyes nagyon, mert ennek következtében számtalan polgárháború tör majd ki, s egyre több államban válik bizonytalanná, kiélezetté a helyzet. Mint jelenleg Csádban, Kenyában, vagy éppen a Dél-Afrikai Köztársaságban – mondta Nógrádi György, hozzátéve: az egykoron turista gyöngyszemnek számító Kenya sem biztonságos már, Dél-Afrikába pedig egyenesen életveszélyes elutazni.