Rasmussen: 2014 után az afgán erőkre hárul az ország biztonságának szavatolása

Rasmussen váratlanul érkezett az afgán fővárosba, amelynek közelében meglátogatta az afgán erők kiképző támaszpontját. Találkozott Hamid Karzai elnökkel is, majd közösen sajtóértekezletet tartottak, amelyen az államfő felvetette a 2014-re tervezett elnökválasztás előre hozatalának a lehetőségét.

Rasmussen teljes bizalmáról biztosította az afgán erőket, amelyek – mint hangsúlyozta – 2013 közepére már felkészülten tölthetnek be vezető szerepet a biztonság szavatolásában, lehetővé téve, hogy 2014 végére teljesen átvegyék az irányítást a NATO vezette nemzetközi erőktől (ISAF). Ezekre az erőkre azután már csak támogatási és kiképzési feladatok hárulnának.

Rasmussen kifejezte meggyőződését, hogy tartható a fokozatos afganisztáni csapatkivonás ütemterve. Az átadási-átvételi folyamat már tavaly elkezdődött, Afganisztán lakosságának több mint fele az afgán kormányerők ellenőrzése alá került.

A további tervek értelmében az ISAF 2013 őszére az ország egész területén át akarja adni az úgynevezett „első reagálói" (first responder) szerepkört, vagyis fegyveres fellépést igénylő helyzetben akkor már minden tartományban az afgán kormányerőket vetnék be először, és nem az ISAF katonáit. Az ISAF ekkor már csak „harctámogató" szerepkörre szorítkozna. A következő, a 2014-es esztendő szolgálna arra, hogy kivonják az országból az ISAF legtöbb harci alakulatát, 2015-től pedig a nemzetközi közreműködés rendészeti téren például a kiképzésre szűkülne.

Karzai újságírói kérdésre válaszolva közölte: fontolóra vette, hogy már jövőre tartsák meg az elnökválasztást, amelyet 2014-re terveztek. Szerinte azért kellene egy évvel korábban megtartani az elnökválasztást, hogy az új afgán vezetésnek legyen ideje felkészülni a biztonsági feladatok ellátásának az átvételére. Az elnökválasztás idő előtt megtartásáról csak akkor lehetne szó, ha a külföldi csapatok tartják az eredeti (2014-es) távozási menetrendet, és nem gyorsítják azt fel – tűnt ki Karzai szavaiból.

Mint mondta: régóta foglalkoztatja ez a gondolat, amelyet legszűkebb körének tagjaival megosztott. Hozzátette: a döntés kiérlelése még valószínűleg egy ideig várat magára.

Karzait 2001-ben a tálibokat a hatalomból elűző amerikaiak vezette nemzetközi koalíciós erők állították az ország élére. A politikus 2004-ben már választás réven maradt az elnöki poszton, majd 2009-ben újraválasztották.

Karzai a legközelebbi elnökválasztáson nem indulhat, lévén, hogy két megválasztott elnöki ciklust mandátuma lejártáig ki fog tölteni. Az államfő cáfolta azokat az ellenzéki gyanúsítgatásokat, hogy az alkotmány olyan értelmű módosításának a megvalósításán mesterkedik, ami lehetővé tenné neki, hogy harmadszor is megválaszthassák a legmagasabb közjogi méltóság tisztébe.