Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Repülő igáslovak – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2021. március 10. 15:31

A hidegháború időszaka a katonai repülés szempontjából, így a szállítógépek vonatkozásában is igazi aranykornak számított. Sosem látott típusválaszték jellemezte ezeket az évtizedeket, s a két nagyhatalom mellett többek között a brit és a francia repülőgépipar is számos remek gyártmánnyal jelent meg ezen a piacon.

MH_március_borító

A vasfüggöny kifejezés Winston Churchill 1946-os, híres fultoni beszéde nyomán vált a köztudat részévé. Ez a láthatatlan, de nagyon is valóságos választóvonal alapvetően határozta meg a nemrég még a náci Németország ellen küzdő, ám egymással mindinkább szembeforduló szövetséges hatalmak következő évtizedeit. A fegyverek nem nyugodtak, s ez azt is jelentette, hogy a haderők egyre nagyobb légi szállítási kapacitást követeltek maguknak. A fejlesztésben az Amerikai Egyesült Államok járt az élen, velük a Szovjetunió igyekezett lépést tartani. A két főszereplő mellett ugyanakkor számos kiváló tervezőiroda működött Európában.

Korszakváltás

1945 után még egy ideig a világháborús években tömegesen előállított típusok határozták meg a katonai légi szállítást. Csak érdekességképp: a Ju 52-est Franciaországban (AAC. 1 Toucan) és Spanyolországban (CASA 352) még hosszú évekig gyártották. A brit Avro vállalat azonban más utat választott: egy új fejlesztésű, négyszög keresztmetszetű, nagy méretű géptörzset, továbbá a Lancaster bombázó farokrészét, szárnyait és a kiváló Rolls-Royce Merlin motort felhasználva megalkották az Avro Yorkot, amely 1948-ig maradt gyártásban. Utódja a szintén négymotoros – és még mindig farokkerekes futóművel épült –, kecses vonalú Handley Page Hastings lett.

További részletek a Magyar Honvéd magazin március 12-én megjelenő számában!