„Saját atomfegyvert egyelőre nem állítanak elő”

Három napos, nagyszabású hadgyakorlatot tartott április végén az iráni Forradalmi Gárda a Perzsa-öbölben és a Hormuzi-szorosban, amely veszélyeztetheti a világ legforgalmasabb olajszállítási útvonalát.

Hadgyakorlat a Perzsa-öbölben

A szárazföldi, a légi és a haditengerészeti egységeket megmozgató manővernek az volt a célja, hogy ellenőrizzék a gárda felkészültségét a Perzsa- és az Ománi-öböl, valamint a Hormuzi-szoros biztonságának

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa, N. Rózsa Erzsébet szerint semmi rendkívüli nincsen abban, hogy egy tengeri kijárattal és kikötőkkel rendelkező ország haditengerészeti erői – más haderőnemekkel együttműködve – gyakorlatot tartanak. Ugyanígy valószínűleg arra is lehet elfogadható magyarázatot találni, hogy miért hozták előbbre a szokásos hadgyakorlatot – vélte az Irán-szakértő, hozzátéve: bár az kétségtelen, hogy a „jelenlegi, elvadult és bizonytalan politikai helyzetben" a teljes bizalmatlanság jellemzi az Iránt körülvevő légkört, így minden hasonló lépés célja és kimenetele bizonytalan.

Arra a hírre, miszerint a Forradalmi Gárda és az iráni katonai vezetők az Egyesült Államoknak, és a nyugatnak üzentek a világ legforgalmasabb olajszállítási útvonalán végrehajtott hadgyakorlattal és rakétatesztekkel, N. Rózsa Erzsébet elmondta: évek óta attól hangos a világsajtó, hogy Irán hol tart saját rakétaprogramjában. Amit két-három évvel ezelőtt még lehetetlennek tartottak, az ma már valósággá vált, azaz Irán képes saját építésű rakétával saját műholdat Föld körüli pályára állítani. Éppen ezért a jelenlegi hadgyakorlatnak valójában lehetett célja egyfajta erődemonstráció, amely elrettentő lépésként is értelmezhető.

Kivonultak a könyvvizsgálók

A hadgyakorlattal párhuzamosan újabb amerikai cégek szakították meg üzleti kapcsolataikat Iránnal. Legutóbb a Pricewaterhouse Coopers és az Ernst and Young nemzetközi könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó jelentette be, hogy már nincsenek az ügyfeleik között iráni vállalatok. E két cég távozásával már a „négy nagy", vagyis a vezető könyvvizsgálók mindegyike kivonult Iránból; korábban a KPMG és a Deloitte is megtette ezt a lépés. Az utóbbi hónapokban olyan jelentős cégek jelentették be, hogy megszakítanak minden üzleti kapcsolatot Iránnal, mint a General Electric, a Huntsman, a Siemens, a Caterpillar és az Ingersoll Rand. A Daimler közölte, hogy eladja egy iráni motorgyárban való kisebbségi részesedését.

N. Rózsa Erzsébet szerint mindez azért érthetetlen, mert az Egyesült Államokban évtizedek óta törvény létezik arról, hogy az amerikai kereskedelmi cégek nem vehetnek részt semmilyen ügyletben, amelyben Irán is érintett, sőt együttműködésben sem állhatnak az ázsiai országgal. Ráadásul a törvény szerint keményen büntetni kell azokat a vállalatokat, amelyek ezt a jogszabályt megszegik. Éppen ezért az amerikai cégek nem kockáztatnak, és – ismeretei szerint – nincsenek is jelen Iránban.

Urán Zimbabweből

További hírek szerint Irán titkos megállapodást kötött Zimbabwével, hogy a délkelet-afrikai ország olajért cserében ellátja a perzsa államot megfelelő mennyiségű urániummal. Zimbabwe ugyanis rendkívül jelentős urániumtartalékokkal rendelkezik, Irán pedig igyekszik alternatív forrásokat felkutatni azt követően, hogy egyre kevesebben kívánják támogatni a Teherán által olyannyira szorgalmazott nukleáris ambíciókat. Eszerint egy napokban aláírt szerződés értelmében Irán exkluzív jogot szerzett a zimbabwei uránium megvásárlására.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa úgy véli, bár Iránnak, az ország középső részén saját uránkészlete van – amelyet egyébként a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség is ellenőriz –, az innen kinyerhető radioaktív érc nem elegendő az ország nagyszabású terveihez. Egyébként ezt mondják már évek óta a magyar atomfizikusok is – hangsúlyozta N. Rózsa Erzsébet, aki szerint ez az oka annak, hogy Irán más „lelőhelyekről" igyekszik pótolni a hiányt. Zimbabwe pedig köztudottan jó kapcsolatot ápol Iránnal, így az sem véletlen, hogy Mahmúd Ahmadinezsád elnök legutóbbi, „afrikai túráján" is ellátogatott Zimbabwebe.

Persze annak idején a dél-kelet afrikai ország is aláírta az atomsorompó egyezményt, amelyben vállalta, hogy csak békés célú felhasználásra ad el uránt bármely országnak – fogalmazott a ZMNE tanára – így elméletileg nem kell tartani attól, hogy ez a radioaktív anyag „rossz helyre kerülne".

– Irán saját bevallása szerint csakis civil célú atomprogramot folytat, és ennek a projektnek a keretében a teljes fűtőanyagkör kiépítésre készül. Mint ahogy azt az elnök több alkalommal is bejelentette beszédeiben. Ez önmagában még nem ütközik semmiféle nemzetközi szerződésbe, egészen addig, ameddig ezt a fűtőanyagot az ország kifejezetten civil célra használja fel – mondta N. Rózsa Erzsébet, aki kiemelte azt is: Ahmadinezsád többször beszélt arról is, hogy Irán nukleáris fűtőelem-szállítóként be kíván kerülni a nemzetközi piacra, Kanadához, illetve más országokhoz hasonlóan. Ez pedig önmagában ugyancsak nem tilos.

Az Irán-szakértő hangsúlyozta: mindezek eddig meg is felelnének a nemzetközi egyezményeknek. Ugyanakkor az a nagy kérdés, és ebben egyelőre senki nem biztos, hogy valóban ismerjük-e Irán teljes nukleáris tevékenységét, és ez a tevékenység valójában teljesen civil célú. Ráadásul a nemzetközi közösség jelen pillanatban nem tudja hitelesen bizonyítani, hogy a perzsa országnak ne lennének hátsó szándékai az atomprogramjával.

– A legtöbb szakértő, köztük én is, egyetért abban, hogy Irán el fog menni addig a határig, ameddig lehetősége van elmenni a békés célú felhasználás keretében. Az atomsorompó szerződés által engedélyezett békés célú felhasználás minden elemét ki fogja építeni, ugyanakkor saját atomfegyvert egyelőre nem állít elő. Viszont mindene meglesz ahhoz, hogy – egy későbbi döntés esetén – e fegyvert viszonylag rövid időn belül megalkossa – vélte N. Rózsa Erzsébet.