Sikertörténet a katonák átképzési programja
Szöveg: Vastagh László | 2011. február 26. 7:05A Magyar Honvédségből kikerülő katonák többsége részére a haderő elhagyása jelentős problémát, köztük munkaerő-piacon történő elhelyezkedési gondokat jelent. Többségük pályaorientációra, pályakorrekcióra, átképzésre szorul, mert nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, vagy megszerzett szakmája kevésbé konvertálható, illetve szakismereteik a szolgálati idő alatt megkoptak, vagy csak katonai környezetben alkalmazhatóak. A civil összefogással, norvég pályázati támogatás elnyerésével létrehozott Katonák Munkaerő-piaci Reintegrációs Képzési Programja elnevezésű projekt eredményeit február 25-én, pénteken záró konferencián összegezték.
A létrehozott konzorcium tagjai partnerségi megállapodásban rögzített feladataik eredményes végrehajtásával biztosították, hogy a projektben vállalt kötelezettségek a projektgazda és a projektmenedzsment irányításával érvényre jussanak, és a kitűzött célok megvalósuljanak. A szakértői csoport és az önkéntes segítők kiválasztását, felkészítését követően létrehozták a működés tárgyi és infrastrukturális feltételrendszerét. A regionális irodákban és az információs pontokon dolgozó, a norvég szakértők által felkészített munkatársak és az önkéntes csoportok biztosították a személyes
A Norvég Védelmi Egyetem 40 magyar szakembert képzett ki az orientációs képzés feladatainak megoldására. Az orientációs képzésen 1184 fő vett részt, s a regionális irodákban, az információs pontokon dolgozó konzulensek 1862 fő egyéni pályakép tervét készítették el. Az irodahálózat felállításáért, működtetéséért, a munkatársak összefogásáért, az orientációs képzésekért, az egyéni konzultációk végrehajtásáért a közhasznú alapítvány, a képzések megvalósításáért a közalapítvány, illetve a nemzetvédelmi egyetem volt a felelős. A képzések egyéni és csoportos formában történtek.
A közalapítvány a „képzés munkába helyezés" projektelemen belül egyrészt a honvédségben szolgálatot teljesítők, illetve a már korábban, vagy a projekt időszakában a honvédségtől eltávozottak képzésével foglalkozott. E két csoportból 1129 fő iskoláztak be, akiknek hetven százaléka nyugállományú katona volt. A munkahelyek megtartását
A támogatott képzések típusait a sokrétűség jellemezte, melyet az is mutat, hogy 61 fajta szakmai képesítést biztosító tanfolyamot szerveztek meg. A beiskolázottak 98 százaléka levizsgázott és szerezte meg a képesítést. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 351 fő vett részt ECDL, angol nyelv, tűzvédelmi előadó, motorfűrész kezelő, szakanyaggal bővített biztonsági őr, és testőrképzésen. A közalapítvány és az egyetem képzésein résztvevők 34 százalékának sikerült elhelyezkednie és 25 százalék kapott több kedvező állásajánlatot.
Az elhangzottak tükrében, az elért eredmények, illetve a programban részt vevők és együttműködők véleménye alapján kitűnt, hogy a projekt menedzsmentje helyesen fogalmazta meg a program céljait, alkalmas szervezeti keretet hozott létre, fegyelmezetten dolgozó munkatársakat válogatott ki, a menet közben bekövetkezett gazdasági, társadalmi, honvédelmi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodott, illetve a projektcélokat a jogszabályok betartásával, a vállalt társadalmi értékeke érvényesítésével eredményesen teljesítette.
Fotó: Galovtsik Gábor