Jeges játékok: katonasportolók a téli olimpiákon
Szöveg: Győr Béla | 2014. február 6. 7:14Oroszországban, a Fekete-tenger partján lévő üdülővárosban, Szocsiban hamarosan megkezdődnek a XXII. téli olimpia küzdelmei. A világ legjobb téli sportolói február 7–23. között 15 sportág 98 versenyszámában mérik össze felkészültségüket. Összeállításunkban arról is olvashatnak, hogy a korábbi téli olimpiákon miként szerepeltek hazánk katonasportolói.
Oroszország eddig még nem rendezett téli játékokat. Meglehet, a napi hírek egy ideig nem az olimpia eszmeiségéről, a várható eredményekről, a sportolók felkészüléséről szóltak, hanem terrorveszélyről, fenyegetettségről. Meg arról, hogy Oroszország évek óta készül a téli olimpia méltó megrendezésére, és mindvégig kiemelten kezelte a biztonsággal összefüggő kérdéseket. De térjünk is át „igazi" témánkra, a téli olimpiák történetének felvillantására, a magyarok, köztük a hivatásos katonák eredményeire, a Szocsiban várható magyar szereplésre.
Az eddigi 21 téli olimpián Norvégia sportolói szerepeltek a legjobban 107 arany-, 106 ezüst-, 90 bronz-, összesen 303 érmet nyerve. Őket az Egyesült Államok, Németország és Ausztria sportolói követik az összesített éremtáblázaton. A sportolók közül jelenleg a nyolc arany- és négy ezüstérmet nyert norvég sífutó, Björn Dahlie vezeti az eredményességi listát. Ő már visszavonult. A második helyen álló 40 éves, szintén norvég biatlonos és sífutó legenda, Ole Einar Björndalen még mindig aktív, és a világ élvonalába tartozik. Eddig hat arany-, négy ezüst- és 1 bronzérmet nyert, és Szocsiban is esélyes a győzelemre, de éremre mindenképpen, több számban. Az olimpiai után esélye van arra, hogy ő legyen a téli olimpiák legeredményesebb versenyzője.
Magyarországot az elmúlt 21 téli olimpián 258 versenyző képviselte összesen. Aranyérmet még nem nyertek versenyzőink – két ezüst-, négy bronzérem, négy 4., öt 5. és két 6. hely volt a pontszerző magyar sportolók eddigi mérlege.
A két ezüstérmet 1948-ban, St. Moritzban a Kékesy Andrea–Király Ede és 1984-ben, Lake Placidban a Regőczy Krisztina–Sallay András jégtáncpáros szerezte. Itt kell megemlítenem: a mai napig a téli olimpiák egyik legnagyobb csalásaként tartják számon, hogy a szovjet párost egy helyezési számmal Regőczyék elé sorolták. Nos, az első két bronzérmet 1932-ben, Lake Placidban és 1936-ban, Garmisch-Partenkirchenben a Rotter Emília–dr. Szollás László páros nyerte. A másik két bronzérmet pedig 1952-ben, Oslóban és 1956-ban, Cortina D’Ampezzóban a Nagy testvérpár, Marianna és László szerezte a műkorcsolyázó páros versenyszámban.
A legutóbbi két téli olimpián, 2006-ban, Torinóban és 2010-ben, Vancouverben a rövid pályás gyorskorcsolyázóink több versenyszámban is pontszerző helyen végeztek. Hazánk Szocsiban 16 sportolóval képviselteti magát, és delegációnk elutazásakor úgy tűnt, a rövid pályás gyorskorcsolyázóink révén ismét pontszerzési álmokat dédelgethetünk.
A téli olimpiai szereplésünk érdekessége, hogy Magyarország egyike annak a 12 országnak, amelyik eddig az összes téli játékokon részt vett. Viszont a nyári játékokról, amelyeken kiválóan szerepelnek versenyzőink, két alkalommal is hiányoztunk. 1920-ban, Antwerpenbe, első világháborús vesztes országként nem kaptunk meghívást, 1984-ben pedig szovjet hatásra, politikai megfontolásból nem utaztunk el Los Angelesbe. Ugyanakkor ebben az évben, Szarajevóban részt vettünk a téli játékokon.
Ismeretes, hogy katonasportolóink kiemelkedő eredményeiket a nyári olimpiai játékokon érték el, de volt öt olyan hivatásos tiszt, akik téli olimpián képviselték a magyar színeket. Elevenítsük most fel szereplésük történetét, kronológiai sorrendben.
A II. téli olimpiai játékokat 1928. február 11. és 19. között Svájcban, St. Moritzban, 5 sportág 13 versenyszámában, 25 ország 468 férfi és 27 női, összesen 495 versenyzőjének részvételével rendezték meg. Hazánkat 3 sportág 5 versenyszámában 12 férfi (köztük egy katona) versenyző képviselte.
Szepes (Strauch) Gyula alezredes síelésben, a 18 kilométeres sífutásban (klasszikus stílus) feladta a küzdelmet, így helyezetlenül végzett a 49 induló között. Északi összetettben kiesett, a sífutás résznél nem ért célba. Ő vitte a magyar csapat zászlaját a megnyitóünnepségen.
Szepes alezredes a bécsújhelyi császári és királyi Mária Terézia Katonai Akadémián tanult. 1918. augusztus 17-én avatták hadnaggyá. Esztergomban, Kaposvárott, Hajmáskéren szolgált különböző híradó beosztásokban. 1940-től 1942-ig Kolozsvárott, 1942-től 1944-ig Kassán szolgált, majd Kárpátalján és Felvidéken, a hadszíntéren harcolt. 1948 júliusáig szovjet hadifogoly volt. 1949–1950-ben a budapesti Zalka Máté Híradótiszti Iskolán rádió főtanárként dolgozott.
Budapesten, 1985. március 2-án hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található (Új 1-1-159).
A III. téli olimpiát az amerikai egyesült államokbeli Lake Placidben 1932. február 4. és 15. között, 4 sportág 14 versenyszámában, 17 ország 274 férfi és 32 női versenyzőjének részvételével rendezték meg. Magyarországot páros műkorcsolyázásban 2 férfi és 2 női, összesen 4 versenyző képviselte. Köztük volt egy hivatásos katona, dr. Szollás László orvos őrnagy is, aki Rotter Emíliával párban bronzérmes lett. Ez volt Magyarország és a hivatásos katonák első téli olimpián nyert érme. Ő vitte a magyar csapat zászlaját a megnyitóünnepségen.
A IV. téli olimpiára 1936. február 6. és 16. között a németországi Garmisch-Partenkirchenben került sor. A játékokat 4 sportág 17 versenyszámában, 28 ország 675 férfi és 80 női versenyzőjének részvételével rendezték meg. Magyarországot 3 sportág 9 versenyszámában 22 férfi és 3 női versenyző képviselte, köztük két hivatásos katona.
Dr. Szollás László orvos őrnagy Rotter Emíliával a műkorcsolya páros versenyszámában újra bronzérmes lett, megszerezve ezzel Magyarország és a hivatásos katonák második érmét a téli olimpiák történetében.
Szollás László hivatásos honvéd orvosként teljesített szolgálatot Budapesten és Nyíregyházán. 1943–1945 között harctéri szolgálatot teljesített a Szovjetunióban. 1945–1948 között amerikai és orosz hadifogságban volt. 1951-ben vonult nyugállományba. Ezután sportorvos és a Magyar Korcsolyázó Szövetség elnöke lett. 1980. október 4-én hunyt el Budapesten. Végső nyughelye a Farkasréti temetőben található. (23/1-3-1084) Lakóhelyén, Budapesten, a XII. kerületi Győri út 2/c számú ház falán emléktábla őrzi emlékét.
Vitéz Pataky Dénes százados a műkorcsolyázás egyéni versenyszámának 25 fős mezőnyében a 9. helyen végzett. Bajnokjelöltként érkezett, de verseny közben elesett, álmai szertefoszlottak. A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémiát elvégzett katona páncélostisztként Kassán és Budapesten szolgált. Kiváló harci teljesítményeiért felvették a Vitézi Rendbe. A második világháború után családjával Garmisch-Partenkirchenbe került, ahol az amerikai hadsereg, tehetségét felismerve, négy éven át szóló és páros műkorcsolyázóként alkalmazta. 1949-ben Kanadába költözött – a Winnipeg városában dolgozó oktatóért korcsolyaklubok versenyeztek. 1951-ben családjával átköltözött Torontóba, a város különböző jeges klubjaiban oktatott. Revüket, jégkarneválokat rendezett, amelyekből több a televízió adásaiba is bekerült.
Pataky Dénes, akit versenyzőtársai piruettkirálynak neveztek, Torontóban, 1987. április 7-én hunyt el.
A VI. téli olimpiai játékokat Norvégia fővárosában, Oslóban, 1952. február 14. és 25. között 4 sportág 22 versenyszámában, 30 ország 623 férfi és 109 női versenyzőjének részvételével rendezték meg. Hazánkat 2 sportág 14 versenyszámában 8 férfi és 4 női sportoló képviselte. Köztük volt Berecz Ignác őrnagy is, aki az 50 kilométeres sífutás (szabad stílus) versenyszámában a 31. helyen végzett.
Berecz őrnagy a jutasi Kinizsi Pál Csapat-altisztképző Iskola növendéke volt. 1932–1936-ig csapatszolgálatot teljesített. 1936-tól 1938-ig a magyar királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézetben volt hallgató, majd 1938-tól 1944-ig segédoktató. 1944-ben vívómesterként a marosvásárhelyi magyar királyi Csaba királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskolához osztották be. 1945 tavaszán szovjet fogságba esett, ahonnan megszökött. 1945. április 1-jétől 1948. május 2-ig szolgálaton kívüli állományban volt.
1949. január 30-án nyugállományba vonult, Miskolcon telepedett le és dolgozott. E városban, 1977. december 29-én hunyt el, a Vasgyári temetőben helyezték örök nyugalomra. (Q parcella 6. sor 15. sírhely)
A XVIII. téli olimpiát Japánban, Naganóban, 1998. február 7. és 22. között hét sportág 68 versenyszámában, 72 ország 1389 férfi és 788 női sportolójának részvételével rendezték meg. Magyarországot négy sportág 18 versenyszámában nyolc férfi és kilenc női sportoló képviselte. Köztük a férfi bob négyesünk tagjaként 24. helyen végzett Zsombor Zsolt is, aki 2003-ban főhadnagyként lett tiszt, és az MH Egészségvédelmi Intézet mobil felmérő részlegének vezetőjeként szolgált. 2007-ben tartalékállományba került, azóta külföldön, edzőként dolgozik, s az Eurosport magyar nyelvű adásának állandó bobszakértője.
A XIX. téli olimpiát 2002. február 8. és 23. között 7 sportág 78 versenyszámában 77 ország 1513 férfi és 886 női, összesen 2399 versenyzőjével rendezték meg az egyesült államokbeli Salt Lake Cityben. Magyarországot négy sportág 30 versenyszámában 14 férfi és 11 női versenyző képviselte, köztük Zsombor Zsolt, aki ismét a férfi bob négyes tagjaként állt rajthoz, s a 23. helyen végzett.
Az iméntiekből kitűnik: magyar katonák utoljára 12 évvel ezelőtt képviselték hazánkat téli olimpiai játékokon. Bár a magyar olimpiai csapatnak nem a téli olimpiai megmérettetés az erőssége, a legutóbbi Európa- és világbajnokságokon elért eredményeik alapján bízhatunk abban, hogy rövid pályás gyorskorcsolyázóink Szocsiban folytatni tudják torinói (2006) és vancouveri (2010) pontszerző szereplésüket.
Fotó: a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, illetve a szerző archívuma
Forrás: Magyar Honvéd 2014. február