Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Superman vajon lehetne vadászpilóta?

Szöveg: Révész Renáta |  2008. december 19. 8:38

Egy kis túlzással talán még azt is megkérdőjelezhetnénk, vajon Supermannek sikerülne-e túljutnia a magyar vadászpilóta-jelöltek orvosi alkalmassági vizsgálatán. A jelentkezőknek ugyanis mindössze 20 százaléka felel meg arra, hogy egy vadászgép pilótájaként szántsa az eget – igaz, neki ez megy enélkül is.

„Csak nem ennyire nyeszlettek a mai fiatalok?" – kérdezhetnénk azonnal látva az alkalmatlanok magas arányát. Erről azonban szó nincs. Még az erős fizikumú, általános orvosi kivizsgálásokon hibátlan eredményeket produkáló, akár hivatásos katonai állományban lévő fiatalról is könnyen kiderülhet, hogy a vadászpilóták számára előírt szigorú mércét ő sem üti meg.

Számos vizsgálaton kell túljutnia annak, aki jelentkezik a NFTC képzésre, és csak a teljesen hibátlan eredményt produkálók juthatnak tovább.
Kérdéseink, kétségeink tisztázása végett személyesen látogattunk el a Kecskeméti Repülőkórházba, ahol ezeket a szigorú vizsgálatokat végzik, és magától a Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló Osztály vezetőjétől, Pozsgai Attila főorvostól igyekeztünk minél többet megtudni arról, hogyan szűrik ki azt a kevés „szuperembert", akikből később hivatásos vadászpilóták vállhatnak.

- Ma már férfiak és nők egyaránt részt vehetnek a vadászpilóta-képzésen, tehát egyaránt vizsgáljuk mindkét nem képsviselőit. Tegnap éppen hárman jártak itt, két nő és egy férfi. Mindhárman elhullottak a rostán… Kettejüknek a gerincvizsgálat, egyiküknek a szemészet nem sikerült – tudtuk meg az osztályvezetőtől, aki ezzel rögtön el is árulta, hol a legszigorúbbak a követelmények, hol buknak el a legtöbben.

– A gerincvizsgálat nagyon szigorú, gyakorlatilag a jelentkezők 80 százaléka a gerincröntgen után már nem jut tovább. Csak teljesen hibátlan csigolyákkal, gerinccel lehet valaki pilóta. Óriási terhelésnek lesznek ugyanis kitéve a vadászgépeken, és ezért nem lehet sehol semmilyen kis eltérés, semmilyen meszesedés, semmilyen kis ferdülés… És akkor még jön a többi vizsgálat. Gyakorlatilag egészségügyileg 100 jelentkezőből átlagosan csupán 15-en alkalmasak rá, hogy vadászpilóták lehessenek. Õket kell megtalálnunk – jelentette ki a főorvos, aki először ismertette velünk az általános elvárásokat.

A női és férfi jelentkezőknek ugyanazon kritériumoknak kell megfelelni, a gyengébbik nem számára sincs könnyítés. A jelöltnek legalább 160, de legfeljebb 185 cm magasnak kell lennie, helikopterpilótáknál a felső határ 190 centiméter. Természetesen a testsúly sem mindegy: 57 kg-nál kevesebb nem, míg 89 kg-nál több sem lehet senki. Ennek a katapultülés miatt van jelentősége, hiszen a Gripen vadászgép katapultülése a felszereléssel együtt legfeljebb ekkora embert képes vész esetén kilőni a pilótafülkéből.
Mindezeken felül a jelöltnek semmiféle allergiája nem lehet, és a

szemvizsgálat sem engedélyezi a legkisebb eltérést sem. A tökéletes látás szintén követelmény. A vizsgált személynek teljes laborvizsgálaton kell átesnie, mellkas- és gerincröntgenen, hasi ultrahangon, fogászati és szemészeti vizsgálaton, valamint pszichológiai és terheléses teszteket kell elvégezni rajtuk.
A vizsgálatok összesen három napot vesznek igénybe, éppen ezért a kórház szállást és ellátást is biztosít azoknak, akik úgy döntenek, hivatásként választanák a pilóta-életet.

– Gyakorlatilag három nagy funkcionális területet vizsgálunk. Az elsőnél a szív- és érrendszert vizsgáljuk, terheléses vizsgálatok során. A második a pszichológiai alkalmasság. A vizsgálat kiterjed a személyiségre, illetve a pszichés terhelés alatti reflexekre, reakciókra, vagy például a rövid távú memória feltérképezésére is. Az egyik vizsgálat során például időzavarba hozzák a pácienst, és azt vizsgálják, erre hogyan reagál. Egy másik esetben a monotóniatűrő képességét vizsgálják. Például 10 percen keresztül különböző jelekre kell reagálnia, és ezen idő alatt egyszer sem hibázhat, nem téveszthet. Ez nem is olyan könnyű, mint első hallásra gondolnánk. És akkor ott a harmadik nagy vizsgálat, amikor a hipoksziát, vagyis az oxigénhiány-tűrő képességet vizsgáljuk barokamrában. Itt például van egy olyan feladat, melynek során teszteket kell kitölteni, vagy éppen folyamatosan a saját aláírását kell papírra vetni a jelöltnek – különböző oxigénhiányos környezetben. A jelölteknek az 5500 méteres magasságra jellemző környezetet például 15 percig ki kell bírniuk – ismertetett meg minket az egyes vizsgálatok részleteivel Pozsgai Attila, akinek a vezetése alatt álló osztály évente körülbelül 160-180 jelöltet vizsgál meg a fenti módszerekkel.

Személyes tapasztalata alapján a nők egészségügyi szempontból éppúgy alkalmasak lehetnek vadászpilótának, mint a férfiak, ám mivel kevesebben jelentkeznek, nehéz lenne arányokat felállítani. Ám az tény, hogy a gyengébb nem oxigénhiány-tűrő képessége sokkal jobb, mint a férfiaké, igaz, a fizikumuk nyilvánvalóan gyengébb – így a testi erőt, állóképességet igénylő feladatok némileg nagyobb megterhelést jelenthetnek számukra.

Mindezek ismeretében egyáltalán nem csoda, hogy a vadászpilóta-képzést mindenképpen az elit-képzések közt említhetjük, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy az a néhány ember, aki egy ilyen szigorú, több napon keresztül tartó vizsgálatsorozaton átesik, még csupán arra szerzett jogot, hogy megkezdhesse az NFTC képzést, amely több éven át tartó folyamatos megmérettetést, állandó tanulást, elhivatottságot követel meg. Ám az út végét a határtalan kék ég jelentheti, valamint egy életre szóló hivatás.

Fotó: Tóth László és archív