Száz év diplomácia
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2021. december 13. 20:00Ebben az évben ünnepeljük az Egyesült Államok és Magyarország diplomáciai kapcsolatainak 100. évfordulóját. Bár a két ország történelmi és kulturális kapcsolatai jóval régebbre nyúlnak vissza, a diplomácia kapcsolatfelvétel éppen száz esztendeje tette hivatalossá az időtálló köteléket a két ország között.
Dióhéjban megpróbálva összefoglalni az eddigi eltelt száz esztendőt, azzal kell kezdenünk, hogy az Egyesült Államok és Magyarország 1921. augusztus 29-én írta alá a baráti kapcsolatok létesítéséről szóló szerződést, amely december 17-én lépett hatályba. Az USA budapesti követségét december 26-án hozták létre, Ulysses Grant-Smith vezetésével, aki ideiglenes ügyvivőként (Chargé d’Affaires pro tempore) szolgált. Grant-Smith 1922. január 24-én adta át megbízólevelét, és április 28-ig szolgált Budapesten. Theodore Brentanót 1922. február 10-én nevezték ki az Egyesült Államok első magyarországi követének. Brentano 1922. május 16-án adta át megbízólevelét, és hivatalát 1927. május 6-ig töltötte be. Gróf Széchenyi László 1922. január 11-én adta át megbízólevelét, mint Magyarország első egyesült államokbeli követe. Tisztségét 1933. március 31-ig töltötte be. Írhatjuk: minden így kezdődött, de a hivatalos száz év úgymond nem hivatalosan ennél jóval több.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emigráns honvédtisztjei legendás tevékenységeik révén például már korábban igencsak szorosra fűzték a két ország közötti katonai kapcsolatokat. Hét egykori magyar honvédtisztből elismert amerikai tábornok lett Lincoln elnök seregeiben, közülük többen a háború után szolgálataik elismeréseképp komoly diplomáciai tisztségeket kaptak Andrew Johnson elnöktől. Ki kell emelnünk például Asbóth Sándor tábornokot, aki 1866 és 1870 között az USA argentínai és uruguayi nagykövete volt. Pomutz György tábornok, amerikai főkonzul lett Oroszországban és nagy szerepet játszott Alaszka megvásárlásának előkészítésében. Stáhel (Számwald) Gyula tábornok Japánban és Kínában töltött be amerikai konzuli tisztséget 1885-ig. Az újdonsült Egyesült Román Fejedelemségekhez amerikai konzulként pedig Czapkay József Lajos katonaorvost, Kossuth egykori bizalmasát akkreditálták.
Visszakanyarodva az 1920-as évek történetéhez, az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok kezdetén nyilvánvalóan a közelmúltban megkötött trianoni békeszerződés állt a középpontban. Gróf Teleki Pál az amerikai-magyar különbéke évében nagyszabású politikai kampánycélú körutat tett az Egyesült Államokban. Beszámolók szerint a Castle külügyminisztériumi részlegvezetővel való szívélyes megbeszélése a Harvard Egyetem Houghton könyvtárklubjában egészen jól sikerült. Sajnos azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok nem képes és nem is hajlandó újra tárgyalni a trianoni békediktátum határozatait. Teleki Pált hamarosan követte Amerikába később Apponyi Albert gróf is – de természetesen ő sem volt képes semmilyen alapvető pozitív politikai változást elérni.
Az 1928 tavaszán lezajlott Kossuth-zarándoklat kissé felkavarta a két ország között a diplomácia békés vizeit. Több mint 500 főt számláló magyar küldöttség érkezése Amerikába Kossuth Lajos New York-i szobrának felavatására, és ez a tény majdhogynem utcai zavargásokhoz is vezetett számos városban a magyar és az utódállamok nemzeteihez tartozó amerikai polgárok között. A sajtóvisszhang egészen Washingtonig ért. Az amerikai külügyminisztérium részéről többek között Joshua Butler Wright, budapesti amerikai nagykövet is tiltakozott a magyar kormánynál az Egyesült Államok területén szervezett magyar revizionista propaganda és provokatív szláv és románellenes eseménysorozat megtartása miatt.
A következő fontos dátum a két ország diplomáciai kapcsolataiban 1941. december 11-e. Németország ekkor üzent hadat az Egyesült Államoknak, hazánk pedig ugyanaznap megszakította vele a diplomáciai kapcsolatokat, amit december 13-án hadüzenetet követett. Franklin D. Roosevelt elnök azonban élt a gyanúperrel, hogy Magyarország, Bulgária és Románia népeik akarata ellenére hirdetett háborút, ezért a Kongresszus nem hagyta jóvá a háborús állapotnak nyilvánítást egészen 1942. június 5-ig. Herbert Claiborne Pell, az Egyesült Államok magyarországi követe június 16-án hagyta el Budapestet. A megszakadt diplomáciai kapcsolatokat 1945-ben állították helyre, amikor is Roosevelt elnök H. F. Arthur Schoenfeld-et is jelölte ki az Egyesült Államok követévé, miniszteri rangú képviselőjévé. 1945. szeptember 22-én Schoenfeld átnyújtott egy feljegyzést, amely azt állította, hogy az Egyesült Államok készen áll a diplomáciai kapcsolatok kialakítására Magyarországgal, feltételezve, hogy az ideiglenes kormány kész arra, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek lehetővé teszik a szabad választásokat. Az ideiglenes kormány szeptember 25-én elfogadta a feltételeket.
Ugyancsak mérföldkőként kell aposztrofálnunk az 1966-os esztendő történését, amikor is az USA nagykövetséggé nyilvánította magyarországi követségeit. Hazánk első amerikai nagykövete egy évvel később Martin J. Hillenbrand lett. Hazánk első, az Egyesült Államokba akkreditált nagykövete, Nagy János 1967. október 7-én kezdte meg munkáját.
1989-ben George Herbert Walker Bush elnök Budapesten a magyar tisztviselőkkel történt találkozója során bejelentette, hogy megnyitja a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alapot a szélesebb körű kulturális és oktatási cserelehetőségek előmozdítása érdekében. Létrehozott egy békefenntartó programot is, amely keretében angolul tanítanak Magyarországon, és megszervezte az „amerikai sarkok” megnyitását Pécsett, Veszprémben és Debrecenben. Szintén fontos diplomáciai tény, hogy a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum 1993-as megnyitóján részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök is.
Később a sikeres politikai és gazdasági átalakulás közepette Magyarország 1999. áprilisában formálisan is csatlakozott a NATO-hoz, így vált hivatalosan is az Egyesült Államok szövetségesévé. Az Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozás is erősítette a két ország közötti jó diplomáciai viszont, amely tovább mélyült akkor, amikor hazánk 2011-ben átvette az Európa Tanács elnökségének rotációs pozícióját. Nem feltétlenül a diplomácia területéhez tartozik, de meg kell említenünk, hogy a két állam hadereje között több évtizede kiváló az együttműködés. A Magyar Honvédség jelentős amerikai segítséget kapott például az önálló különleges műveleti képesség megteremtéséhez, és az utóbbi időben számos közös amerikai-magyar hadgyakorlatnak is szemtanúi lehettünk.
Múlt, jelen, jövő a magyar-amerikai kapcsolatokban
2021. december 13. 19:43