Szépek, okosak, erősek

A bejáratnál ismét megtorpanunk. A regisztráció egészen egyszerűen már nem lehetséges a tömeg miatt, így a rendezők úgy döntenek, anélkül is beengednek minket – az iskolai igazolásokat külön vehetik át a fiatalok. Persze, sokak sorban is állnak érte, hiszen a csaknem kétezer érdeklődő túlnyomó többsége középiskolás. Ráadásul, szemlátomást úgy tűnik, lány.

Sikerül végre beözönlenünk az aulába, ahonnan viszont nincs tovább. Az előadóterem ugyanis dugig megtelt. Valahogyan mégis beverekszem magam, és leülök a földre – több érdeklődővel együtt.

Siposné Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár elmondja: „Jelenleg 1000 katona szolgál Darfurban, Irakban és Afganisztánban." Mesél a kint szolgáló katonákról, illetve az egyetemi életről röviden, hozzátéve: „Azt mondják, aki húsz évesen nem szép, 30 évesen nem erős, negyven évesen nem okos, ötven évesen nem gazdag, az tegyen le minden reményről. De remélem, szépnek, okosnak, erősnek látnak minket"- szól a leendő hallgatókhoz, érdeklődőkhöz. Az ezredes asszony beszédében kiemeli az iskola értékmegőrzésének – és teremtésének fontosságát, és mint mondja, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem olyan iskola, ahol érdemes oktatni, és tanulni is. Megtudjuk, a gólyatábor augusztusban, az évnyitó pedig szeptemberben lesz.

Dr. Szabolcsi Róbert mk.alezredes, a Katonai Gépész-, Műszaki és Biztonságtechnikai Mérnöki Intézet igazgatója veszi át a szót, aki felcsigázza érdeklődésünket, mikor elmondja: a Bolyai János Katonai Műszaki karon (akárcsak a Zrínyi többi karán is) különleges tanár-diák viszony alakulhat ki, hiszen kevesebb hallgatója van, mint más egyetemeknek. Elmondja, a legmodernebb technikákat ismerhetjük meg az iskolában, ami ráadásul sok-sok magyar és külföldi céggel is kapcsolatban áll, így szinte biztos, hogy a diploma után el tudunk majd helyezkedni a piacon. „Aktív tudományos élet zajlik a Zrínyi Miklós Egyetemen. Évente két – három tudományos konferencián lehet részt venni", teszi hozzá az igazgató.

A tehetség és a tanulás tehát pénzre váltható, tudjuk meg, ahogyan azt is, hogy a Zrínyin nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, akár civil, akár katonai szakot választunk.

Krajnc Zoltán mk.alezredes, a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Légierő Műveleti Tanszék docense a karról elárulja, a szervezet 1997 óta működik, és 2004-ben vette fel a Kossuth Lajos nevet. Fotókat mutat nekünk békefenntartókról, katonákról, és büszkén meséli, idén nyolc fő utazott Jerevánba gyakorlatra, tavaly pedig tizennyolc.

„A képzés gyakorlatorientált, komoly hangsúlyt fektetünk a csapatmunkára", mondja. A docens hozzáteszi, a sikereket a HVG felsőoktatási rangsora is bizonyítja, melyen a Zrínyi igen előkelő helyen áll.

Krizsán Zoltán Õrnagy, a Tanulmányi Hivatal vezetője zárja a beszédeket, talán a legfontosabb részletekkel: a felvételi eljárás mikéntjéről mesél, és megtudjuk, már zajlik az oktatás Budapesten, Ózdon és Szegeden is (itt először levelező szakon is). Az előadásoknak vége, a hatalmas tömeg a Szentendrei helyőrségi Katonazenekarral az élen pedig elindul az egyetem hatalmas területének másik pontjába, ahol 11 órától izgalmas bemutató veszi kezdetét.

Egy szakadt, lepukkant Opel Ascona áll a tér közepén, majd fiatal, beöltözött katonák sorakoznak fel. A tömeg is kap némi eligazítást, mint például, hogy robbanás esetén vigyázzunk a töltényhüvelyekre, vagy a repülő dísztárcsákra, és ha lehet, ugorjunk el előlük. Nevetünk, de azért nyelünk egy nagyot, mikor elkezdődik a közelharc.

Az Asconából három katona lő, a szemben éppen túszt ejtő másik csapatra. Két katona elesik, a holttesteket gyorsan elvonszolják, ekkor füstbombákat dobnak egymásra. kapunk mi is, már ami a füstöt illeti, és tényleg repülnek felénk a töltényhüvelyek – a szemfülesebbek azonnal le is vadásszák, és zsebre vágják őket.

Már-már megszokjuk a puskaropogást és a füstöt is, mikor egyszer csak megérkezik egy T-72-es tank. Becélozza az Asconát, és mire feleszmélünk, már régen nincs az autóból semmi. A biztonság kedvéért balról is, jobbról is átmegy rajta a tank, és tíz perc leforgása alatt a kocsiból csupán néhány, lapos lemez marad a földön.

Óriási tapsot kapnak a srácok, akik egyébként, mint megtudjuk, vizsgaidőszak kellős közepén is vették a fáradtságot, hogy bemutassák tudásukat.

Már majdnem dél van, ebédig még van egy kis idő, lófrálunk a tantermek között, ellátogathatunk a könyvtárba, egy-egy teremben élménybeszámolókat hallgathatunk diákoktól, sőt, saját képességeinket is kipróbálhatjuk a szimulátorok segítségével a sportcentrumban.

A tömeg nem oszlik, az ebédlő hamar megtelik, és biztosan mindenki megtalálta azt, amit keresett, akár csupán az iskolai igazolásokról, akár szakokról legyen szó. Azt hiszem, mindenképpen az utóbbi volt a döntő, már csak a jelentkezési lapokat kell kitölteni, és irány a gólyatábor!