Szerb hírszerzők miatt bombázták a kínai nagykövetséget

A 85 éves nyugalmazott politikus emlékirataiban foglalkozik az 1999. május 4-én történt incidens részleteivel, a támadást követő diplomáciai háttéregyeztetésekkel. Akkoriban azt lehetett tudni, hogy amerikai repülőgépek 4 bombát dobtak le a kínai diplomáciai külképviselet épületére, s három újságíró életét vesztette, illetve romba dőlt az épület egy része.

Csiang Cö-min emlékirataiban viszont azt írja, hogy 14 szerb is életét vesztette a támadásban, Kína belgrádi nagykövetsége ugyanis személyesen Slobodan Milosevic néhai jugoszláv államfő kérésére oltalmat nyújtott a szerbiai katonai hírszerzés több tisztjének.

Az Egyesült Államok bocsánatot kért a légicsapásért, azt állítva, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA rossz adatokat adott meg. A kínai fél nem fogadta el ezt a magyarázatot, de kénytelen volt visszafogottan reagálni a történtekre, miután az amerikaiak bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a nagykövetség épületéből szerb elektronikus táviratokat küldözgettek. A diplomáciai alku lényegében az volt, hogy az amerikaiak bocsánatot kértek, mentve a kínaiak presztízsét, Peking viszont hagyta, hogy az incidens miatt kirobbant tiltakozások lecsengjenek.

Csiang Cö-min ma már bánja, hogy engedélyezte a szerb hadseregnek a kínai nagykövetség használatát, s úgy látja, hogy ez komoly diplomáciai hiba volt, amely 14 szerb és három kínai állampolgár halálához vezetett. A lap szerint Peking döntésében nemcsak a politikai szolidaritás játszott közre, hanem az is, hogy rá akart licitálni Moszkvára, amely előzőleg elutasította ugyanezt a belgrádi kérést. Másrészt viszont Peking viszonozni akarta azt, hogy a szerb hatóságok előzőleg átadták Kínának a szerémségi Ruma városánál lelőtt F-117-es amerikai lopakodó bombázó egyes darabjait.

Több mint tíz évvel az eset után Kína is legyártotta saját lopakodóját: a J-20-as kódjelű gép január közepén hajtotta végre az első próbarepülést, s egyes szakértők nem zárják ki, hogy a kínai mérnökök meríthettek ötletet a radarok számára láthatatlan amerikai gép gyártási technológiájából.