Színre lépett a harmadik konkurens
Szöveg: JETfly | 2011. január 14. 20:56Kína a harmadik ország (úgy is mondhatnánk, hogy a harmadik nagyhatalom) a világon az Egyesült Államok és Oroszország után, amely a levegőbe emelte saját fejlesztésű (J-20), ötödik generációs vadászrepülőgépét. Kína számára, amely korábban nem volt birtokában kiemelkedő technológiai fejlesztéseknek, hatalmas lépés új vadászrepülőgépe tesztjeinek kezdete, bár szakértők véleménye szerint arra, hogy a vadászrepülőgép rendszerbe álljon, a kínai légierőben még legkevesebb tíz évet kell várni.
Az első fotók a kínai vadászrepülőgépről 2010 decemberében jelentek meg az interneten. A fotókon egy repülőgépet lehetett látni, amely gurulópróbákat hajtott végre egy fel-és leszállópályán. Sokakban kétség merült fel akkor a képek hitelességét illetően. Az Aviation Week hetilap szakértője volt az, aki leginkább azon a véleményen volt, hogy a képek hamisítványok, mivel úgy gondolta, hogy Kína technológiai lemaradása túl nagy egy önerős újgenerációs vadászrepülőgép fejlesztéséhez. A lap szakértőjével ellentétben az amerikai felderítés a képek tanulmányozása után arra a véleményre jutott, hogy azok valódiak. 2011. január 9-én Robert Gates amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy az amerikai felderítés alábecsülte a kínai védelmi komplexumok fejlesztését. Az amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy legnagyobb aggodalommal a kínai, DF-21D hajóelhárító rakéta, valamint a J-20 vadászrepülőgép fejlesztését figyelik.
Az új, kínai vadászrepülőgép pontos megnevezése nem ismert. Az interneten a repülőgép több típusjelzéssel is szerepel: J-14, J-20, J-X, J-XX és XXJ. Az utóbbi három típusjelzéssel a nyugati hírszerző szolgálatok illették a kínai repülőgépet. A repülőgép fejlesztésén két kínai cég, a Chengdu Aircraft Corporation és a Shenyang Aircraft Corporation dolgozik. 2011. január 11-én eldőlt az addigi vita a repülőgép hitelességét illetően, levegőbe emelkedett és végrehajtotta első repülését a kínai vadászrepülőgép.
A repülőgép szűzfelszállását akkor hajtották végre, amikor Robert Gates, amerikai védelmi miniszter Kínában tett hivatalos látogatást. Az időzítés okairól – úgy, mint korábban a repülőgép létezéséről – eltérő vélemények láttak napvilágot. Egy tény; Robert Gates látogatása után a kezdeti kételkedők száma jelentősen csökkent. Hírügynökségi információk szerint az amerikai védelmi miniszter látogatása során találkozott Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnökkel, aki beszámolt „vendégének" a J-20 földi tesztjeinek kezdetéről, valamint első repüléséről.
Technikai ismérvek
A fotók alapján a repülőgép geometriai kialakításának köszönhetően eltéríti a radarsugarakat, ami a lopakodó repülőgépek egyik fő jellemzője és mindezek mellett ezt támasztja alá a törzs éles kontúrokkal történt kialakítása, a levegőbeömlő nyílások formája, a döntött függőleges vezérsíkok. A fényképek alapján az is megállapítható, hogy Kína hasonló technológiát választott a kabintető kialakításánál, mint tette azt az Egyesült Államok az F-22 Raptor, az F-35 Lighting II esetében, azaz egyetlen darabból került kialakításra. Az orosz T-50 (PAK FA) prototípusánál egyelőre még csak tervezik az „egydarabból álló" kabintető alkalmazását.
A gép orrészével kapcsolatban egyöntetű az a vélemény, hogy az, az amerikai F-22 Raptor kialakítására hasonlít, míg a farok rész esetében megoszlanak a vélemények. Egyesek véleménye szerint az orosz T-50-re hasonlít, míg mások, köztük az orosz Stratégiai és Technológiai Elemző Központ vezetője, Konsztantyin Makijenko véleménye szerint azonban a J-20 farokrésze a MiG 1.44 típuséra hasonlít, amely projektet a 2000-es évek elején állítottak le, közvetlenül a gép első repülése után.
A gép méreteit tekintve is csak találgatások láttak napvilágot, ezek szerint a gép hossza feltehetően 23 méter, a szárny fesztávolsága 14 méter, míg felszálló tömege 34-36 tonna a fotók alapján.
A J-20 hajtóműveit is homály fedi. Korábban egyes hírügynökségi információk szerint a repülőgépet orosz, AL-41F1Sz (117Sz gyártmányjelzésű) típusú hajtóművekkel látták el, amelyek az orosz Szu-35Sz típusban is megtalálhatóak. Más adatok szerint a J-20 típusba a saját fejlesztésű WS-15 típusú hajtóműveket építették be. Egyes szakértői vélemények szerint a kínai hajtómű megbízhatósága nagyon alacsonyfokú ahhoz, hogy azokat az új, kínai vadászrepülőgépbe beépíthették volna. Mindazonáltal a szakértők nagytöbbségének véleménye szerint nagyvalószínűséggel a J-20 prototípusát a kínai, modernizált WS-10G típusú hajtóművekkel látták el, amelyek egyenként 155 kN tolóerővel rendelkeznek.
Meg kell említeni, hogy a kínai harci repülőgépekre vonatkozó besorolás szerint az amerikai F-22 és F-35, valamint az orosz T-50 a negyedik generációs harci repülőgépekhez tartoznak. Az, hogy a saját fejlesztésű J-20 típust mely generációba sorolták a kínai szakértők, nem ismert.
Korábban – kínai forrásokból – mindössze annyit lehetett tudni, hogy a kínai vadászrepülőgép harcászat-technikai jellemzőit tekintve a Raptor és PAK FA tulajdonságaival lesz összehasonlítható.
