Szomália: lefejezett emberek, gyakrabban támadó kalózok

„Minden reggel arra ébredtünk, hogy lefejezett holttestek hevernek az utcán" – mondta Mogadishu Hevila nevű negyedének egyik lakója.
A szomáliai kormány ellen harcoló as-Sabab milícia az Afrikai Unió kormányt támogató erőinek nyomására augusztus elején kivonult ugyan a fővárosból, de közölte, hogy ez csak „taktikai visszavonulás", és megígérte, hogy akciókat fog végrehajtani Mogadishuban.

Eközben tanácsadói posztot hirdetett meg a Szomália partjainál zajló kalózkodás megfékezésére létrehozott európai haditengerészeti erő vezérkara – olvasható a párizsi Le Monde-ban. Az Euronavfor internetes portálján megjelent közlemény a maga módján azt bizonyítja – írta a párizsi lap -, hogy az Afrika szarva körüli tengereken a kalózbiznisz továbbra is virágzik.

A lap által idézett portál szerint a posztra augusztus 24-ig jelentkezhetett olyan katonai beosztásban lévő vagy korábban ilyen posztot betöltött személy, aki „mind a haditengerészet, mind a kalózok életmódja, mind a kalózkodás üzleti modellje és indiai-óceáni gyakorlata terén" megfelelő tájékozottsággal rendelkezik és így tanácsadóként segítheti az Euronavfor parancsnokságát „a kalózok szokásaival és gyenge pontjaival kapcsolatban."

Akár valós a pályázat, akár nem, az tény, hogy a nemzeti haditengerészeti erőknek továbbra is gondot okoz, miként akadályozzák meg a modern kalózokat a jachtok, halász- és teherhajók, konténerszállító- és tankerhajók elfoglalásában, legénységük túszul ejtésében.

Az utóbbi hetek krónikája is gazdag volt a kalózkodással kapcsolatos hírekben.

A Blida nevű algériai hajó januárban túszul ejtett 17 tengerészének családtagjai augusztus 3-án újabb tüntetést szerveztek szeretteik szabadon bocsátását követelve. Augusztus 10-én Sejk Serif Ahmed szomáliai és YakaYa Kikwete tanzániai elnök találkozóján a két államfő bejelentette, hogy fokozza együttműködését a kalózok elleni küzdelemben. Augusztus 12-én a rotterdami törvényszék 4 és fél évtől 7 évig terjedő börtönbüntetésekre ítélt öt szomáliai kalózt a Choisil nevű dél-afrikai jacht ellen 2010 decemberében végrehajtott támadásban való részvételükért – a támadás során két személy eltűnt.

Augusztus 13-án szomáliai kalózok váltságdíj fejében szabadon engedték az általuk fél évvel korábban elrabolt, máltai zászló alatt hajózó Sinin nevű iráni teherszállító hajót és 27 fős legénységét. Az Ecoterra International nevű szervezet szerint azonban továbbra is kalózok fogságában van 52 hajó és 573 tengerész.

A szomáliai „iparágnak" Afrika nyugati partjainál is akadtak követői. Az év eleje óta 26 támadást tulajdonítanak nekik, 2010-ben 47-et hajtottak végre, ebből 15-öt Benin partjainak magasságában. Goodluck Jonathan nigériai és Thomas Boni Yayi benini elnök augusztus 11-én megfogadták, hogy lecsapnak a kalózokra és véget vetnek tevékenységüknek.

A kalózkodás, amely hosszú időn át az ázsiai tengerek térségére volt jellemző, 2007-től vált döntően afrikaivá. A nemzetközi tengerészeti szervezet (IMO) statisztikája szerint 2008-ban világszerte 206 kalóztámadás volt, 2009-ben 406, 2010-ben pedig már 489. A két leginkább érintett ország Szomália és Nigéria, de 17 további afrikai országot is sújt ez a csapás – írja a Le Monde.

Az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) augusztus 9-én kiadott jelentésében megpróbálta felmérni, milyen következményekkel jár a kalóztámadások elharapózása. Számításai szerint abban az esetben, ha a távol-keleti teherszállító hajók egyharmada túl kockázatosnak véli a Szuezi-csatorna felé vezető útvonalat és ezért a Jóreménység-foka felé véve útját inkább megkerüli Afrikát, az Európába irányuló szállítmányok útvonalának és időtartamának meghosszabbodása évi 5 milliárd eurós pluszköltséggel jár a hajózási cégek számára.

Az AfDB másik példája szerint a kalózveszély által a Seychelles-szigetek halászatának és idegenforgalmának okozott veszteség a kis ország 2009 évi GDP-jének 4 százalékát tette ki. Nigéria halászati exportja a kalózok miatt 2008-ban 600 millió dollárral csökkent. Az emberrablások elleni biztosítások tarifája 2008 óta megtízszereződött.

Az Afrikai Fejlesztési Bank értékelése szerint nincsenek gyors vagy egyszerű megoldások a kalózkérdésre, különösen ott nincsenek, ahol maga az államhatalom is gyenge. A jelentés szerzői szerint a szomáliai partok magasságában zajló kalózkodás hosszú távon csak akkor szűnne meg, ha fellendülne a gazdaság és megfelelő alkalmaztatási lehetőségeket nyújtana a térségben élő munkanélküli fiataloknak, akiknek soraiból kikerülnek a kalózok.

Erre egyelőre nem látszik komoly esély, így még sok dolga lesz az Euronavfor jövendő tanácsadójának – feltéve, hogy valóban lesz ilyen beosztás a parancsnokságon.