A 2013-as, történelmi dunai árvíz idején e sorok írója is látott PTSZ-eket bevetésen Győrújfalu térségében. A házak közelében felbukkanó – ahogyan olykor becézik őket – „táltosok”, látványa jól érzékelhetően nyugtatóan hatott a lakosokra. De vajon mi minden kell ahhoz, hogy ilyen tekintélyes méretekkel rendelkező járművekkel hatékonyan lehessen végrehajtani katasztrófa-védelmi feladatokat?
A kulcsszó nem más, mint a megfelelő kiképzés, az úgynevezett vízi jártasság megszerzése. Ennek részeként hajtotta végre az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Harctámogató Műszaki Századnak kijelölt állománya a TISZA Többnemzetű Műszaki Zászlóalj magyar modul század összekovácsolását augusztusban. Az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred 4. számú vízi gyakorlóterén megtörtént a katonák vízi átkelés kiképzése, technikai kiképzése és a műszakigép-kezelők vizsgáztatása – elméletben és gyakorlatban egyaránt. Az összekovácsolás célja az volt, hogy az állomány megismerje a vízi akadályokkal kapcsolatos alapfogalmakat, és a TISZA század műszaki technikai eszközeivel begyakorolja a vízi átkelés feladatait. Lényeges volt a különböző árvízvédelmi feladatok képességfejlesztése is – mondja Tóth Viktor főhadnagy, a dandár harctámogató műszaki századnak századparancsnok-helyettese.
Konkrétan miből áll a vízi járművek vezetőinek technikai kiképzése?
Érdemes azzal kezdeni, hogy a szolgálati elfoglaltságok függvényében a katonák foglalkoztatásának lehetősége eltérő lehet. A vízi járművek vezetőinek technikai kiképzése Szentesen kiváló lehetőség azoknak, akik eddig nem tudták rutinná érlelni magukban ezeket a képességeket. A tapasztaltabbak, gyakorlottabbak számára épp az ellenkező a cél: el kell érnünk, hogy egyetlen pillanatra se lankadjon a figyelmük, és rutinból hajtsanak végre feladatokat, mert az kétélű fegyver. A műszaki ezreddel együttműködve arra törekszünk, hogy minél többet legyünk vízen. Visszatérve a kérdésre, a vízi járművek vezetőinek technikai kiképzése először mindig az átkelésben részt vevő eszközök (legyen szó PTSZ-M-ről, vagy rohamcsónakról) igénybevétel előtti felkészítésével, az üzemeltetési biztonsági rendszabályok ismertetésével kezdődik. Ezután következnek a különböző feladatok, mint például a vontatás, vízből mentés, víziszállítás, átkelés. Vagy éppen az első hallásra egyszerűnek tűnő vízi menet, mert például a PTSZ menettulajdonságai vízben egészen mások teherrel, mint teher nélkül. Gyakoroljuk továbbá a különböző partfogási eljárásokat ár mentén, és ár ellen is. A cél természetesen mindig a meglévő jártasság továbbfejlesztése.
Hogyan lehet hasznosítani ezeket a képességeket a TISZA zászlóaljban?
A zászlóalj feladatai közé tartozik a katasztrófahelyzetekre történő reagálás, illetve azok bekövetkeztekor a károk felszámolása. Mind közül az emberélet, és ingóságok mentése a legfontosabb. Mivel ugye ilyen esetekben nincs szembenálló ellenfél, nincs szükség arra, hogy harcászati környezetnek megfelelően hajtsuk végre a feladatokat. Néhány elem (például a különféle biztosítások) elhagyható. Eszközeink vagy kis teherbírásúak és jól manőverezhetőek (mint rohamcsónak, könnyű deszant készlet) vagy épp a fentiek ellentéte. Képzeljük el például, amikor a tizenhét tonnás PTSZ-M-mel manőverezünk az ár elöntötte lakott területen… Volt erre sajnos példa, és igen nagy kihívás még a legtapasztaltabb járművezetőknek is. Egyebek mellett ezért különösen nagy jelentőségű a vízi kiképzés. Ráadásul katasztrófa-helyzet esetén nem mi választjuk ki a területet. Minden olyan lehetőség, amikor vízen lehetünk, hozzájárul ahhoz, hogy feladatainkat maximális biztonsággal hajtsuk végre.
Hogyan kell konkrétan elképzelnünk a katasztrófa-helyzetben történő munkát?
Árvíz sújtotta területek esetében az átkelési módszerek közül a deszant, vagy komp-átkelést tudjuk leginkább alkalmazni. Természetesen szükség van a terep előzetes felderítésére; tudnunk kell kit, mit, honnan, hová kell mentenünk. Tisztában kell lennünk ezen felül számos más körülménnyel: például a vízsebességgel. Életmentésre a rohamcsónakok, és a könnyűdeszant csónakok a legalkalmasabbak. Gyorsak, biztonságosak, szakszerűen ki lehet velük menteni az elzárt területen rekedt lakosságot. Ilyen esetekben, amennyiben szükséges, kijelöljük az odavezető utat, a behajtási, kihajtási pontokat, vagy éppen előzetes előkészítő terepmunkát végzünk. Minden eszközt más körülmények között tudunk úgymond a vízre tenni. Létesítünk málházó helyet, valamint evakuálási pontot is. A cél az, hogy a mentés minél gyorsabb, gördülékenyebb legyen. Szintén figyelni kell a szárazföldi biztosításra, ugyanis előfordulhat olyan szituáció, amikor egyik eszközünk a vízben válik üzemképtelenné. Az előzetes vízi kiképzés során például ilyen helyzeteket is szimulálunk.
